A fenntartható növényvédelemhez a növényorvosok munkája nélkülözhetetlen

Magyarország egyetért azzal, hogy csökkenteni kell a növényvédőszerek használatát, de olyan uniós megállapodásra van szükség, amely megtalálja a kényes egyensúlyt az egészségügyi, a környezet- és klímavédelmi, valamint a versenyképességi és gazdasági szempontok között – fogalmazott az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a 69. Növényvédelmi Tudományos Napok rendezvényén.

Farkas Sándor a Magyar Tudományos Akadémián tartott köszöntőjében leszögezte: az agrárkormányzat egyetért a fenntartható növényvédelem megvalósításával, a környezeti terhelés csökkentésével, a növényvédőszer-használatból fakadó kockázatok mérséklésével. A jelenlegi élelmezésbiztonsági, inflációs és az elhibázott brüsszeli szankcióktól terhelt helyzetben ugyanakkor nem fogadható el sem a termelési költségek további növelése, sem pedig a termelés csökkentése. Ennek következménye ugyanis a komoly élelmiszerbiztonsági kockázattal járó importnövekedés lenne.

Fotó: Fekete István

A miniszterhelyettes kifejtette, Magyarország szorgalmazza, hogy a kémiai növényvédőszerek használatával és kockázatával kapcsolatos kötelező nemzeti célértékek meghatározásánál az unió vegye figyelembe a tagállamok eltérő kiindulási pontjait és eddig elért eredményeit. Az elmúlt években ugyanis hatalmas erőfeszítésbe és nem kevés anyagi erőforrásba került Magyarország mezőgazdasági termelékenységének és versenyképességének megőrzése és fejlesztése. Az Európai Bizottság fenntartható növényvédelemre vonatkozó irányelvének módosítási javaslata a környezet és az egészség hatékonyabb védelme érdekében 2030-ig a növényvédőszerek használatának és kockázatának 50 százalékos csökkentését kívánja elérni. Magyarország esetében ez azt jelentené, hogy a kémiai növényvédőszerek használatát 48 százalékkal, míg a veszélyesebb növényvédőszerekét pedig 60 százalékkal kellene mérsékelni 2030-ig. Az unió javaslata igazságtalan, hazánk ugyanis évek óta az uniós átlag alatti a növényvédőszer-használat 1 hektárra vetítve: 2020-ban például az uniós átlag hatóanyagban kifejezve 2,1 kilogramm volt hektáronként, míg ez a szám Magyarországon 1,7 kilogrammot tett ki – fogalmazott Farkas Sándor.

Magyarországgal együtt az elmúlt időszakban számos tagország fejezte ki aggodalmát a javaslat hatásvizsgálatának hiányosságai miatt: a fogyasztóknak joguk van tudni, hogy a növényvédőszerek csökkentése miatt mennyivel kell majd többet fizetniük az élelmiszerekért. Továbbá nem hozható felelős döntés addig, amíg nem ismert, hogy a Bizottság javaslata következtében mennyivel csökken az EU mezőgazdasági termelése, hány mezőgazdasági termelő veszíti el a megélhetését, mennyivel emelkednek az élelmiszerárak és mennyivel nő az importkitettség, ami megjósolhatatlan hatással lesz az élelmiszerbiztonságra – sorolta a kétségeket Farkas Sándor.

Fotó: Fekete István

A miniszterhelyettes hangsúlyozta, az integrált növényvédelem alkalmazása jelenleg is kötelező, így a növényvédőszerek csak akkor kerülnek a földekre, ha az feltétlenül szükséges. Ebben támaszkodhatunk az agrárdigitalizáció nyújtotta lehetőségekre. A modern precíziós technológiák célzottabb és okszerűbb növényvédőszer-kijuttatást tesznek lehetővé, így csökkentve a felhasznált növényvédőszerek mennyiségét és a felhasználási kockázatokat is. A fenntartható növényvédelem megvalósításához a technológiai fejlesztés mellett – vagy inkább azt megelőzően – nagyon fontos a megfelelő szaktudás. Büszkék lehetünk arra, hogy ezen a területen is jól állunk, hiszen hagyományainknak, valamint a kiváló képzőhelyeinknek köszönhetően jó szakembereink vannak. A növényorvosok szerepe az élelmiszerláncban meghatározó – erősítette meg Farkas Sándor. A növényvédelmi szakemberek együttműködése és az integrált növényvédelmi módszerek együttes alkalmazása ugyanis biztosítja a növényvédőszerek maradványaitól mentes, egészséges élelmiszerek előállítását.

agrotrend.hu / Agrárminisztérium