A DON-minimalizálás folytatódik: Osiris® Next

A kalászfuzáriózis ellen irányuló kémiai védekezés célja elsődlegesen nem a kalászok látható fertőzöttségének minél hatékonyabb csökkentése, hanem annak megakadályozása, hogy a szemekben képződő méreganyagok (legfőképpen a DON-toxin) szintje az engedélyezett határérték fölé emelkedjen. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a két tényező (a látható kalászfertőzöttség és a DON-tartalom) alakulása nem mindig mutat szoros összefüggést. Nem csoda, hiszen a látható kalászfertőzöttség tulajdonképpen nem más, mint a külső kalászrészek (a toklász, a pelyvalevelek és a kalászkatengely) megbetegedésének jele, míg a DON-szint a szemek (termény) méreganyag-tartalmára utal. Előbbi jól szemrevételezhető a gabonatáblán, míg az utóbbi csak egy erre hivatott laboratórium vizsgálatát követően lesz nyilvánvaló. A BASF a kalászfuzáriózis ellen irányuló gombaölő szeres javaslatait az eddigiek során is mindig a laboratóriumi toxinmérések eredményeire alapozta, és az elkövetkezőkben is ezt a gyakorlatot kívánja folytatni.

Egy kalászfuzáriózis elleni gombaölő szer értékét az adja, hogy használatával milyen mértékben csökkenthető a termény DON-tartalma. Ezt tesztelni lehet megfelelő szabadföldi kísérletek elvégzésével. Fontos, hogy ezek a kísérletek természetes fertőzés mellett kerüljenek beállításra, és a permetezéstechnika hasonlítson az üzemi gyakorlathoz. A mesterséges fertőzéssel és a gyakorlattól különböző permetezéstechnikával végzett kísérletek arra jók, hogy ki lehessen szűrni a kalászfuzáriózis ellen ígéretes és kevésbé ígéretes fungicideket, de arra nem alkalmasak, hogy eredményeiket egy az egyben mérvadónak tekintsük az üzemi gyakorlat számára. A kalászfuzáriózis elleni védekezés technológiájának fejlesztését szolgáló hazai kísérleteink végzésekor ezeket a szempontokat mindig maximálisan figyelembe vettük, hogy hasznos eredményekkel szolgálhassunk a hazai kalászosgabona-termesztőknek.   

A toxincsökkentő kémiai védekezés időzítése

A betegség ellen irányuló kémiai védekezés napjainkban elsősorban azoltartalmú készítmények kipermetezésével történik. Eredményességét alapvetően meghatározza az időzítés. Nem mindegy azonban, hogy melyik tényezőt, a kalászok látható megbetegedését vagy a DON-szintet vesszük irányadónak az időzítésnél, mivel a kettő nem esik egybe. A látható kalászfertőzöttség ellen ugyanis már a teljes kikalászoláskor (BBCH 59) elvégzett (közvetlenül virágzás előtti) védekezés maximális hatékonyságú, míg a toxincsökkentésben ez csak közepesnek tekinthető (1. ábra). A méreganyagok mennyiségét csak a teljes virágzásban (BBCH 65) elvégzett védekezéssel lehet maximálisan csökkenteni, amikor a szemek már elég nagyok, ahhoz, hogy elegendő mennyiségű hatóanyagot fölvegyenek (a kikalászolás idején–virágzás kezdetén még nagyon kicsik, kevés hatóanyag kerül beléjük). Érdekes még a virágzás végi védekezés esete, amikor a látható kalászfertőzöttség elleni hatékonyság már sokat romlik, a toxincsökkentés viszont olyan, mintha a virágzás kezdetén kezeltünk volna. Mindezekből adódóan, akik a maximális toxincsökkentésre törekednek – márpedig csak erre érdemes törekedni – célszerű azt a taktikát követniük, hogy a védekezéssel a teljes virágzást célozzák meg, és ha valami oknál fogva megkésnek vele, a virágzás végi kijuttatással még mindig hasonló hatékonyságot érhetnek el, mint a kikalászoláskori–virágzás kezdeti időzítéssel.

Osiris® után Osiris® Next

A Fusarium-gombák méreganyagainak csökkentésére irányuló kémiai védekezés terén az Osiris® élen járt. Már a készítmény 2 l/ha-os adagjának optimális idejű (teljes virágzás) kijuttatásával 70% fölötti DON-csökkentést lehetett biztosítani, a 3 l/ha-os adaggal pedig a 80%-os hatékonyság is elérhető volt. Tegyük hozzá, sok mérés átlagában, amelyet a fölkért laboratóriumok 2010 és 2020 között végeztek.

Az Osiris® azonban 2022-ben már nem használható, kivonták a forgalomból. A BASF ugyanakkor a továbbiakban is szeretné készítményeivel ezt a kimagasló hatékonyságot biztosítani partnereinek a Fusarium-toxinok visszaszorításában. Érthető, hogy a magyarországi fejlesztésben az utóbbi három esztendő kiemelkedő feladatai közé tartozott az Osiris® méltó utódjának megtalálása. 

A kutatómunka győztese a Revystar® és az Innox® kombinációja (a továbbiakban Osiris® Next) lett, melynek DON-csökkentő hatása ugyanúgy kimagaslik, mint egykor az Osiris®-é (2. és 3. ábra). Maga a kombináció is hasonlít elődjére, az Osiris®-re, hiszen ugyanúgy két azol-hatóanyagból (mefentriflukonazol + protiokonazol) áll. A kalászfuzáriózis ellen javasolt adag: 0,75 l/ha Revystar® (mefentriflukonazol) + 0,75 l/ha Innox® (protiokonazol). Egy csomag hozzávetőlegesen 6,5 ha kalászos gabona kezelésére alkalmas. A javasolt kijuttatási időpont: teljes virágzás (BBCH 65), mivel a toxincsökkentés hatékonysága ekkor a legjobb. A kombináció jó hatékonysággal védi a növényállományt az ekkor föllépő levélbetegségektől (rozsdák, levélfoltosságok) is. Amennyiben a fölső leveleket támadó levélbetegségek ellen előzőleg célirányos védekezés is történik, úgy azt a Revycare® vagy a Priaxor® alkalmazásával a zászlóslevél kiterülésének idején (BBCH 39) ajánlatos elvégezni. Ezt kövesse a DON-toxin minimalizálását célzó védekezés az Osiris® Next teljes virágzásban való kipermetezésével.   

dr. Füzi István
fejlesztőmérnök
BASF Hungária Kft.

Osiris® Next csomag – BASF Mezőgazdasági Megoldások Magyarország