Visszahozza árát a jól felhasznált műtrágya

A nitrogén műtrágyának egyelőre nincs alternatívája, hiába is próbálkoznak ezzel a termelők, vagy a szakemberek. Ez az egyértelmű felismerés abból fakad, hogy a nitrogént nem lehet megspórolni, mert akkor a növények különböző részei – szár, gyökér, levél – kevésbé fejlődnek. Ma intenzív fajtákkal dolgoznak a termelők, tehát nem lehet extenzívre átváltani a gazdálkodást, mert az egyet jelent a növény éheztetésével, ami csak akkor tud kiteljesedni, ha a megfelelő tápanyaghoz jut hozzá. Ezt a termelők is tudják, de van segítség, például adalékanyagok, bio-, baktérium és gombakészítmények, amelyekkel segíteni tudják a növényt a humusz előállításához és a szükséges tápanyag felvételéhez – ezek kiegészítő készítmények, de teljes egészében nem helyettesítik a nitrogén műtrágyát, ezért a megoldás a hüvelyesek termőterületének növelése lehet, mert ezek a növények megkötik a nitrogént.

Ahogy arról korábban is írtunk: január elsejétől jelentős változás lépett életbe a műtrágyák adózásában az Európai Unióban, amely közvetlenül érinti a magyarországi importot és árakat is.Az EU szén-dioxid-határkiigazító mechanizmusának (CBAM), közismert nevén a „karbonvámnak” vagy „műtrágyaadónak” az élesedése történt meg. Az unión kívülről – Oroszországból, Egyiptomból – érkező műtrágyák importőreinek karbon-tanúsítványokat kell vásárolniuk, amelyek ára az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) kvótaáraihoz igazodik. A fizetendő teher a teljes karbonköltség 10-20 százalékáról indul, de ez 2030-ig folyamatosan és meredeken emelkedik. Ez elsősorban a nitrogénműtrágyákat érinti, de kiterjedhetmás összetett termékekreis.

A műtrágya árának emelkedése különösen érinti és nagy kihívás elé állítja a szántóföldi növénytermesztőket, akiknek a műtrágya továbbra is alapvető inputanyag. A drága inputnál már csak a pazarlás drágább -mondják a megkérdezett szakemberek, ezért ha műtrágyát kell vásárolni és az ára emelkedik, akkor a legnagyobb hatékonysággal használjuk fel. Vagyis: oda juttassuk ki, ahol valóban szükség van rá. Ez megerősíti a gazdákban a precíziós gazdálkodás irányába mutató lépéseket, ezért ahhoz, hogy valaki precíziós gazdálkodással költséget tudjon csökkenteni, befektetésre van szükség és olyan eszközöket kell vásárolni, amelyek pénzbe kerülnek.

Ilyen eszközök kellenek az inputanyagok észszerű felhasználásához – például differenciált kijuttatásra alkalmas műtrágya szórók, okos traktor, de nélkülözhetetlen a szaktudás. A gazdálkodók várják a precíziós pályázatok megnyitását, hogy támogatással jussanak olyan tudás vezérelt eszközökhöz, amelyek segítenek a költségeket alacsonyan tartani.

Az új szabályozási környezet hosszabb távon az alternatív megoldások felé terelheti a gazdálkodókat – legyen szó precíziós technológiáról, szerves tápanyag pótlásáról, vagy a vetésforgó átalakításáról.

A műtrágya ára mindig függ a szezon sajátosságaitól, de alapvetően a kereslet-kínálat aránya határozza meg. Általában március végéig tart a tavaszi műtrágya felhasználás zöme, a komplex műtrágyák jó részét a termelők addigra már megvásárolják, tehát őket ez a változás januártól azonnal még nem érinti. A 2020-ban kirobbant koronavírus azonban figyelmeztető lehet, hiszen akkor a termelési költségek emelkedésére a műtrágya felhasználás csökkentésével válaszoltak a gazdák, és ennek következményei a termés mennyiségében és minőségében meg is mutatkoztak. Az aszály pedig csak felerősítette ennek a kockázatnak a mértékét.

Agrotrend.hu/ Novenyvedoszer.hu