Valóban létezik víyrusrezisztens kukoricatermesztés?

A nemesítők első számú célként tűzték ki azt, hogy felveszik a kesztyűt a vírusfertőzésekkel szemben, és néhány éven belül valószínleg minden, Magyarországon kereskedelmi forgalomba kerülő fajtánál nagy jelentősége lesz a rezisztens, vagy vírusokra toleráns fajtáknak. Ebbe az irányba megy minden erőfeszítésük, amit részben a növénytermesztést érintő nehézségek hívtak életre, de nem olyan egyszerű ez a folyamat, mint ahogy elsőre gondoljuk. A Szegedi Gabonakutató szakembere szerint nagyon nehezen jelenthető ki egy adott fajtáról, hogy valódi rezisztenciát hordoz, ugyanis ezek a vírusok is eléggé sokfélék lehetnek: különböző tájegységeken, különböző vírustörzsek fordulnak elő.

forrás: pxhere

Mihály Róbert, a Szegedi Gabonakutató Kft. kalászos nemesítési osztályának vezetője azt mondja, hogy a nemesítés helyén ezek a fajták valóban rezisztensek, de előfordulhat, hogy máshol – ahol mások a vírustörzsek – ott nem teljes a rezisztencia. A rezisztensnek mondott fajtákat először ki kell próbálni az ország különböző területein ahhoz, hogy azt mondhassuk: ez a fajta rezisztens.

Jó példa lehet erre a mangalica, vagy a nemtudom szilva története. Mindkét esetben a nemesítés és kitenyésztés helyén produkálták a jó eredményt – különösebb erőfeszítés nélkül –, ám az ország, vagy Európa más részein nem sikerült egyiktől sem ugyanazt kapni, mint az eredeti helyén. Amíg a nemtudom szilva a Felső-Tisza vidékének árterében akár mindenféle gondozás nélkül is terem, addig az ország túlsó felében a legszakszerűbb növényvédelem ellenére sem hoz gyümölcsöt. Valami hasonló mondható el a kalászos növényekről is.

-A hagyományos agrotechnikai módszerekkel is lehet védekezni ezek ellen a vírusok ellen, így például kerüljük a korai vetést, vagy válasszunk olyan fajtákat, amelyek nem kifejezetten igénylik azt, hogy korán vessük el, vagy a vetés után a vírusokat terjesztő vektorokat – kabócákat, levéltetveket – ha irtjuk, akkor ezzel csökkentjük a komoly vírusfertőzéseknek a lehetőségét is –sorolja a szakember.

A gazdáknak arra is figyelniük kell, hogy idehaza most már a multicégek fajtái is nagy teret hódítanak, de ezek valójában nem Magyarországon lettek nemesítve. A fajtakatalógusokban nagyon sokszor előfordul, hogy olyan vírusok rezisztenciájával találkozunk, amelyek Magyarországon nem is fordulnak elő. Ilyen az árpa sárgamozaik vírus elleni rezisztencia, vagy az enyhe mozaik vírus elleni rezisztencia. Nagyon jól hangzik, hogy ezek ellen rezisztenciát hirdetünk, de ezek a vírusok Magyarországon nem okoznak problémát. A vírusrezisztencia csak egy bizonyos tulajdonság Mihály Róbert szerint, ellenben egy igazán jó fajtának nem csak vírusrezisztensnek kell lenni, hanem nagy termőképességűnek és sok más betegséggel szemben is ellenállóságot kell tanúsítania. Mint azt hozzátette: „az igazán nagy termőképességű és teljesítményű fajtáknál ez a vírusrezisztencia nem kombinálódott”.

Ha valamelyik új fajta azt ígéri, hogy a korai vetésnél nem lesz semmiféle probléma, akkor arról valóban meg is kell győződni. A szakember már látott olyan vírusrezisztensnek hirdetett fajtát, amely egy erős nyomásnak kitéve nem volt teljesen hibátlan.

Mindenesetre figyelni kell az intő jelekre: ha először csak egy enyhe sárgulás látszik, akkor a gazdák ilyenkor még nem is gyanakodnak, hogy mekkora probléma lehet belőle, de később, amikor a növények tavasszal kezdenének szárba indulni, akkor ehelyett csököttek és törpék maradnak, sárgulnak, vörösödnek a levelek. Mindez először jelentős tőpusztulással jár, majd később nagyobb termésveszteséggel.

Agrotrend.hu/ Novenyvedoszer.hu