Útmutató segíti az öntözéses szolgalom megalapításában résztvevőket

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2026-ban is elérhetővé teszi az öntözési szolgalom megalapítását segítő útmutatóját, amely gyakorlati tájékoztatást nyújt az öntözéses gazdálkodást folytató mezőgazdasági termelők, valamint a szolgalommal érintett ingatlanok tulajdonosai és használói számára.

Forrás: pixabay.com

Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény, valamint annak végrehajtási rendelete bevezette az öntözési szolgalom jogintézményét, amely lehetővé teszi, hogy a vízilétesítmény vízjogi engedélyese az öntözéshez szükséges vonalas vízilétesítményt, így különösen csatornát, vezetéket vagy egyéb öntözőberendezést olyan ingatlanon is létesítsen és üzemeltessen, amely nem áll a tulajdonában, amennyiben ez nem zárja ki az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát. Az öntözési szolgalmat a vízügyi hatóság a vízjogi engedélyben alapítja meg, és egyidejűleg gondoskodik annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről.

A szabályozás értelmében a szolgáló ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles tűrni az öntözési célú vízilétesítmény elhelyezését, üzemeltetését és a kapcsolódó vízimunkák elvégzését feltéve, hogy mindez az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem lehetetleníti el. A szolgalom alapítására irányuló kérelem benyújtását megelőzően a kérelmező köteles egyeztetést folytatni az érintett ingatlan tulajdonosával, valamint – amennyiben van – a földhasználati vagy erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő használóval annak érdekében, hogy a szolgalmi nyomvonal kijelölése az ingatlan használatát a lehető legkisebb mértékben korlátozza, és kizárólag a szükséges területet érintse.

A szolgáló ingatlan tulajdonosát a szolgalom alapítása miatt kártalanítás illeti meg, amelyet a vízjogi engedélyes köteles megfizetni. Amennyiben az érintett felek megállapodásra jutnak, a kártalanítás mértékét szabadon határozhatják meg. Megállapodás hiányában annak elmaradását indokolni kell, és a kártalanítás összegét a végrehajtási rendeletben meghatározott számítási képlet alapján szükséges megállapítani, figyelembe véve többek között az érintett földterület nagyságát, adottságait, az igénybevétel jellegét és időtartamát. A jogszabály külön rendelkezik a leggyakoribb esetről is. Amennyiben a vízilétesítmény művelés alól kivett ingatlanon kerül elhelyezésre, a terület tulajdonosát egyszeri kártalanítás illeti meg. A kártalanítás mértéke minden esetben az adott ügy egyedi körülményei alapján, a hatályos jogszabályok alkalmazásával kerül megállapításra.

agrotrend.hu / NAK / Rubos Norman