Rejtett veszély a napraforgóban és a kukoricában: a drótféregkártétel

A drótféreg alábecsült veszélyt jelent a hazai szántóföldi növénytermesztésben. Jelenlétére gyakran csak akkor derül fény, amikor a kártétel már visszafordíthatatlan. A lárva akár 3-5 évig is a talajban fejlődik, és valódi „láthatatlan ellenség”, mely alattomos módon ritkítja az állományt.

Talajlakó kártevők: amikor a probléma a felszín alatt van. Mi a drótféreg? A drótférgek a pattanóbogarak (Elateridae) erősen kitines, kemény falú lárvái. Fő károsítók hazánkban az Agriotes sputator, A.ustulatus és A. rufipalpis. Lárvastádiumuk 3–5 évig tart, ezalatt kizárólag a talajban élnek, így több éven át képesek károsítani ugyanazt a területet.

Hogyan okoznak kárt? Szinte minden termesztett növény gyökerét és csíráját megrágják, ami kezdetben alig észrevehető. A kártétel gyakran csak akkor válik láthatóvá, amikor a kelés foltszerűen hiányos vagy elsárgulnak a növények. Sok gazdálkodó csak utólag szembesül a drótféreg okozta problémával, pedig a megelőzés és az előre tervezés kulcsfontosságú egy olyan kártevőnél, amelynek lárvái több éven át a talajban fejlődnek.

Drótféreg és kártétele. Dr. Nagy Antal, Debreceni Egyetem MÉK, Növényvédelmi Intézet

Kártételi küszöb: kapásokban már négyzetméterenként 1 drótféreg problémát okozhat! A drótféreg-fertőzöttség mértékét egyedsűrűséggel (drótféreg/m²) mérjük. A szakirodalom szerint a kártétel már alacsony egyedszám mellett is megjelenik:

• 1-3 drótféreg/m²: 5-10%-os tőszámcsökkenés, hiányos kelés
• 3-5 drótféreg/m²: 30-50%-os állománypusztulás
• >5 drótféreg/m²: súlyos károsítás, a termés akár 60%-át is érintheti

Napraforgóban és kukoricában – ahol a tőszám kritikus paraméter – már egy 5%-os tőhiány is több mázsás terméskiesést jelent hektáronként. Erősebb fertőzés esetén a veszteség a termés felét is elérheti. A szakirodalmi adatok szerint megfelelő védekezés hiányában a károsodás mértéke egyes esetekben a 60%-ot is meghaladhatja. A drótféregkártétel jellemzően foltokban jelentkezik, és azokon a területrészeken, ahol a lárvák nagy számban vannak jelen, szélsőséges esetben a vetés teljes kipusztulása is előfordulhat.

Mi növeli a fertőzés kockázatát? Miért gyakoribb a probléma, mint korábban?

Vetésforgó és elővetemény-hatás. A drótférgek különösen jól érzik magukat a gabonafélék és kapás kultúrák váltására épülő vetésforgókban. A beszűkült vetésszerkezet – amikor kukorica, napraforgó és kalászosok követik egymást – kifejezetten kedvez a lárvák fennmaradásának és felszaporodásának.

A kötelező zöldítési másodvetések – különösen a pillangósok és a gyepes takarónövények – ideális tojásrakó helyet biztosítanak a pattanóbogarak számára.

Talajtípus és talajművelés

A drótférgek jól tűrik a különböző talajtípusokat, de a nedves, bolygatatlan területek különösen kedveznek a fejlődésüknek. A kötöttebb, nedvességet jól tartó talajokon ugyanúgy fennmaradnak, mint a homokosabb területeken: a lárvák számára elsősorban a tartós nedvesség a döntő tényező. A forgatás nélküli vagy minimális bolygatással járó talajművelési rendszerek elősegíthetik a drótférgek áttelelését, mivel a talajlakó lárvák háborítatlan környezetben maradnak.

Időjárás és klíma

Enyhébb teleken a drótférgek nem húzódnak mélyebb talajrétegekbe, így tavasszal nagyobb számban maradnak aktívak a felszín közelében. Csapadékos tavasz esetén a talaj felső rétege hosszabb ideig nedves marad, ami tovább kedvez az aktivitásuknak, éppen akkor, amikor a napraforgót, kukoricát és cukorrépát vetjük.

Jelentős termésveszteség a tét

A drótféregfertőzés következményei jelentősek: egy erősebb kártétel akár a termés felét vagy még nagyobb részét  is elviheti. Napraforgóban 50 000 tő/ha célállomány esetén már egy 10%-os tőhiány is 0,5-0,7 tonna veszteséget okozhat hektáronként, ez jelenlegi piaci árakon 100–140 ezer forint bevételkiesés. Amennyiben a pusztulás mértéke eléri a 30%-ot, a veszteség 1–1,5 tonnára nő, ami 200–250 ezer forintos kárt jelent hektáronként.

Mérje fel a kitettséget: mikor indokolt a védekezés?

A vetés előtti felmérés alapvető a drótféregprobléma kezelésében. Tavasszal – vagy akár már az őszi talajelőkészítés során – érdemes megvizsgálni, milyen lárvaszámmal kell számolni a területen. A gyakorlatban bevált módszer a talajminták elemzése és a csalogató növényes csapdázás (például búzacsomós módszer) a vetés előtt. Ha négyzetméterenként 1–2 drótféregnél többet találunk, már indokolt lehet a célzott védekezés.

Belem 0,8 MG a drótféreg elleni védekezésben

Ha a vizsgálatok drótféregfertőzést jeleznek, a megfelelő védekezési mód megválasztása kulcsfontosságú. A Belem 0,8 MG olyan rovarölő talajfertőtlenítő készítmény, amely a drótférgek és más talajlakó kártevők ellen hatékony védelmet biztosít, miközben kíméletes a talaj hasznos szervezeteihez.

Hogyan hat a Belem 0,8 MG?

A Belem 0,8 MG hatóanyaga a cipermetrin, egy piretroid típusú rovarölő szer, amely az idegimpulzusok blokkolásán keresztül gyorsan elpusztítja a lárvákat. A készítmény hatása elsősorban a vetőmag környezetében érvényesül, ott, ahol a drótférgek a legnagyobb kárt okozzák.

A mikrogranulátum formuláció előnyei

A Belem 0,8 MG mikrogranulátum formában kerül kijuttatásra, vetéssel egy menetben, granulátumszóró adapterrel. A granulátum így közvetlenül a mag mellé, köré kerül, és a hatóanyag ott fejti ki hatását, ahol a csírázó növény a legérzékenyebb.

A készítmény nem illékony (nem gázosodik), és vízben csak csekély mértékben oldódik, ezért a talajban csak minimálisan mozog. A granulátum a kijuttatás helyén marad, és a mag körül kialakuló lokális védőzónában fejti ki hatását.

Talajkímélő hatás és AKG-kompatibilitás

A Belem 0,8 MG a csírázó növény közvetlen környezetében fejti ki hatását, miközben nem bolygatja a talaj hasznos élővilágát. A készítmény célzott sávhatása miatt a talajban élő hasznos szervezetek – például a földigiliszták és az ugróvillások – jellemzően elkerülik a kezelt területet, így nem károsodnak.

A korábban alkalmazott, erősen gázosodó talajfertőtlenítő szerekkel szemben a Belem 0,8 MG hatóanyaga a kijuttatás helyén marad, és nem terjed szét a talajban.

Ezek a tulajdonságok teszik alkalmassá alkalmazását Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) rendszerekben is.

Hatékonyság és gazdaságosság

A Belem 0,8 MG hatékonyságát több kísérlet is igazolja: napraforgóban és kukoricában a kezelés következetesen mérsékelte a drótféreg okozta tőpusztulást. A készítmény 12 kg/ha dózisban, vetéssel egy menetben juttatható ki mikrogranulátum-szóróval, így a védekezés nem igényel külön munkamenetet.

A drótféregkártétel csökkenése már néhány százalékos tőhiány-megelőzés esetén is érzékelhető termésnyereséget eredményezhet. Egy 5%-os tőpusztulás kivédése hektáronként akár több mázsás terméstöbbletet jelenthet, amely jellemzően fedezi a védekezés költségét.

Új szemlélet: a Kwizda megközelítés

A Kwizda Agro célja nem pusztán egy készítmény bemutatása, hanem egy olyan szemlélet erősítése, amelyben a gazdák előre gondolkodva, megbízható adatokra támaszkodva hozzák meg növényvédelmi döntéseiket. A talajlakó kártevők elleni védekezés akkor a legeredményesebb, ha integrált szemlélettel történik: figyelembe veszi a kockázati tényezőket, rendszeresen monitorozza a kártevők jelenlétét, és szükség esetén időben alkalmazza a megfelelő módszert.

Számoljon a kockázattal: talajlako.hu 

agrotrend.hu / Kwizda Agro Hungary Kft.