Öntözési stratégiák, nemzetközi példák és hazai lehetőségek

Habár a téli időszakban az elmúlt években több alkalommal tapasztalható volt a csapadék mennyiségének átmeneti növekedése, ez önmagában nem jelenti az aszályhelyzet megszűnését. A lehulló csapadék jelentős része rövid idő alatt érkezik, nem épül be kellő mértékben a talaj vízkészletébe, és nem pótolja a vegetációs időszak során fellépő vízhiányt. Ennek következtében a nyári hónapokban továbbra is fennmarad, sőt egyes térségekben fokozódik az aszály kockázata, amely indokolttá teszi az öntözés fejlesztését és a víztakarékos, aszálytűrő öntözési stratégiák következetes alkalmazását.

Forrás: pixabay.com

Az éghajlatváltozás hatásai a magyar mezőgazdaságban már nem a jövő kihívásai, hanem a mindennapi gazdálkodás realitásai. Az elmúlt években tapasztalt csapadékhiányos időszakok, az egyre gyakoribb és hosszabb hőhullámok, valamint a csapadék térbeli és időbeli egyenlőtlensége egyértelművé tették, hogy az aszálykezelés és az öntözés fejlesztése nélkülözhetetlenné vált a termelés biztonságának megőrzéséhez. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara álláspontja szerint a hangsúly ma már nem pusztán az öntözött területek növelésén, hanem az aszálytűrő, víztakarékos és hosszú távon fenntartható öntözési stratégiák elterjesztésén kell, hogy legyen.

Nemzetközi szinten számos olyan, már bevált megoldás létezik, amelyek megfelelő adaptációval a magyar viszonyok között is eredményesen alkalmazhatók. Kiemelkedő példa erre Izrael, ahol a korlátozott vízkészletek ellenére a mezőgazdasági termelés magas színvonalon működik. Az ott alkalmazott precíziós csepegtető öntözési rendszerek lényege, hogy a víz és a tápanyag közvetlenül a növény gyökérzónájába jut, pontosan a növény aktuális igényeihez igazítva. Az automatizált vezérlés, a talajnedvesség- és klímaadatok folyamatos monitorozása lehetővé teszi a vízpazarlás minimalizálását, miközben a terméshozamok stabilak maradnak. Ez a megközelítés különösen releváns lehet Magyarországon a kertészeti kultúrák, ültetvények és intenzív termesztési rendszerek esetében.

Szintén tanulságos tapasztalatokkal szolgál Spanyolország gyakorlata, ahol az aszály elleni védekezés nem kizárólag technológiai kérdésként jelenik meg, hanem a teljes vízgazdálkodási szemlélet részét képezi. A mediterrán térségekben nagy hangsúlyt kap a felszíni vizek visszatartása, az esővíz gyűjtése és tározása, valamint a talaj vízmegtartó képességének javítása. Ezek az intézkedések együtt teszik lehetővé, hogy a rövid, intenzív csapadékesemények során lehulló víz ne vesszen el, hanem később az öntözés szolgálatába állítható legyen. Magyarországon, különösen az Alföldön és a dombvidéki területeken, hasonló szemléletű vízvisszatartási megoldások bevezetése jelentősen mérsékelhetné az aszály okozta károkat.

Az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdasági gyakorlata szintén fontos iránymutatást ad, különösen a precíziós mezőgazdaság területén. Az ott alkalmazott adatvezérelt döntéstámogató rendszerek, műholdas megfigyelések, drónos felmérések, talajnedvesség-szenzorok, lehetővé teszik, hogy az öntözés helyspecifikusan, a tényleges igényekhez igazodva történjen. Ez a megközelítés nemcsak vízmegtakarítást eredményez, hanem csökkenti az energiaköltségeket és javítja a gazdálkodás jövedelmezőségét is.

A hazai adottságok figyelembevételével ezen nemzetközi példák több eleme is sikeresen beilleszthető a magyar agrárgyakorlatba. A precíziós csepegtető öntözés elterjesztése különösen indokolt a magas hozzáadott értékű kultúrák esetében, ahol a beruházások megtérülése rövidebb időn belül realizálható. Emellett egyre nagyobb jelentősége van a talajnedvesség-monitoring rendszerek alkalmazásának, amelyek segítségével az öntözés időzítése pontosabbá válik, elkerülhető a túlöntözés és csökken a vízfelhasználás. Ugyanakkor az aszálytűrés nem kizárólag technológiai kérdés: a vízvisszatartás fejlesztése, a tározók létesítése és a közösségi vízgazdálkodási együttműködések erősítése legalább ilyen fontos elemei a hosszú távú megoldásnak.

Összességében elmondható, hogy az aszálytűrő öntözési stratégiák alkalmazása nem választási lehetőség, hanem a jövő mezőgazdaságának alapfeltétele. A nemzetközi tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy a vízzel való felelős gazdálkodás, a precíziós technológiák és az integrált vízgazdálkodási szemlélet együttesen képesek biztosítani a termelés stabilitását. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elkötelezett amellett, hogy ezek az ismeretek és megoldások a magyar gazdálkodók számára is elérhetővé váljanak, hozzájárulva ezzel a versenyképes, fenntartható és aszálytűrő hazai mezőgazdaság kialakításához.

agrotrend.hu / NAK / Rubos Norman