Madárkár Magyarországon: főbb madárfajok, érintett kultúrák és megoldások

A madárkár mezőgazdasági jelentősége országonként és évenként erősen változik (éghajlat, vonulási utak, helyi populációk, betakarítási időpontok és módszerek befolyásolják). Magyarországon konkrét, országos évenkénti összesített vagy fajspecifikus számokat ritkán publikálnak, ugyanakkor helyi felmérések esettanulmányaiban gyakran 5–30% közötti területi/parcella szintű veszteségekről is beszámolnak.

Magyarországon a madárkár főként azokra a növénykultúrákra jellemző, mely magas tápértékű termést hoz, és nyílt területen található, ahol a madarak könnyen hozzáférnek a táplálékhoz. A mezőgazdasági kultúrákat leggyakrabban érintő madárfajok között szerepelnek a seregélyek, varjúfélék, rigók, galambok, illetve kisebb mértékben a verebek, pintyfélék és sirályok. A kár típusa kultúrától függően eltér: jelentkezhet a vetési időszakban, a vegetáció során és az érési időszakban egyaránt.

Főbb madárfajok

Varjúfélék (Corvidae)
Ebbe a családba a szajkók, szarkák, csókák, varjak és hollók tartoznak. Közös jellemzőjük az egyenes, erős csőr, mellyel a vetésben, valamint az érett termésben is kifejezetten nagy károkat tudnak okozni. Jellemző rájuk a tömeges gyülekezés, így feltűnően nagy helyi termésveszteséget okozhatnak (pl. kukorica, napraforgó, gyümölcsök). A varjúfélékre jellemző a fejlett logikai képesség, a kognitív tanulás , mely csökkenti egyes védekezési módszerek hosszú távú hatásosságát.

Seregélyek (Sturnus vulgaris)
Legjellemzőb kártételük különösen a gyümölcsösöket, szőlőt és éréskori napraforgót érintik; a seregélyrajok gyorsan képesek nagy mennyiségű szemtermés veszteséget okozni.

Örvösgalamb (Columba palumbus)
Jelentős vetési károkat okoznak (pl. repce, napraforgó, kukorica korai stádiumai), illetve képesek nagy tömegben fogyasztani a fejlődő növényeket is. Európai vizsgálatok alapján a galambok gyakran állnak a vetéskori és korai vegetációs kárlista élén.

Sirályok és mezei madarak (Laridae, Turbidae)
Részben regionális problémát jelentenek (pl. partközeli gazdaságoknál sirályok), illetve bizonyos vonuló fajok is jelentős kárt tudnak okozni időszakosan.

Egyéb (pl. harkályok)

A harkályok által okozott kár nem mezőgazdasági, de gazdasági jelentőségű, ugyanis jelentős épületszerkezeti rongálást okozhatnak, ami szintén gazdasági költséget jelent.

Érintett kultúrák és jellemző kártípusok

A napraforgó az egyik legsebezhetőbb kultúra madárkár szempontjából. Az egész vegetáció alatt ki van téve a különböző madárkároknak, de a legjelentősebb károk elsősorban vetés után, valamint az éréstől a betakarításig tartó időszakban keletkeznek. A legnagyobb kárt jellemzően a dolmányos varjú (Corvus cornix), szarka (Pica pica), seregély (Sturnus vulgaris), örvös galamb (Columba palumbus) és a vetési varjú (Corvus frugilegus) okozza. A veszteség akár 10–30% is lehet parcellaszinten, különösen, ha a táblák erdő- vagy fás sávokhoz közel vannak, illetve ahol nagy madárkolóniák vannak a közelben.

Kukoricában is a varjúfélék (elsősorban C. frugilegus) dominálnak, különösen vetés után, mikor a madarak a kihúzzák a vetőmagot a földből, így helyenként akár 20–25% tőhiány is előfordulhat. A vetéskori időszakban okozott káron túl a vetési varjú állományok később, a tejes érésű csöveket is csipkedik.

Egyéb gabonafélék (őszi búza, árpa, zab) fiatal vetéseinek lelegelésével főként vadludak (Anser spp.) és vadkacsák (Anas spp.), ritkábban seregélyek, okoznak károkat az őszi-téli időszakban amely károkozás a nagyobb vízfelületek közelében különösen gyakori. A madarak kimondottan kedvelik a frissen vetett vagy épp kelő magvakat. A kárt főleg őszi vetésű repce és korai tavaszi gabonák esetében dokumentálták.

A szőlő esetében a seregély (Sturnus vulgaris) a domináns károkozó, amely rajokban támadja a bogyókat az érés időszakában, de más bogyófogyasztó madarak, a fekete rigó (Turdus merula), a szarka (Pica pica) is okoznak károkat, mely gyakran hozamcsökkenésben és minőségromlásban is jelentkezik (szürkerothadás, bogyórepedés).

Gyümölcsösökben (alma, cseresznye) főként a seregélyek, rigók, verebek és szarkák okoznak jelentős veszteséget. A fekete rigó különösen kedveli a cseresznyét, meggyet és szilvát, míg a seregélyek alma- és bogyósültetvényekben károsítanak. Az érő gyümölcsöt megcsipkedik, megrongálják, ürülékkel szennyezik. A gyümölcskár gyakran foltszerűen jelentkezik és a szőlőhöz hasonlóan minőségromlásban is jelentkezik, mivel a madarak rágása után gyorsan megindul a gyümölcsrothadás.

Egyéb kultúrákban (borsó, repce, lucerna) szintén a varjak károsítása a legjellemzőbb, vetés után kiszedik a magot, illetve a fiatal növényt lecsipkedik.

 Leggyakoribbak a madárkárok megoszlása Magyarországon:

A legsúlyosabb madárkárok az Alföldön (főleg napraforgó és kukorica esetében), illetve a Dunántúli borvidékek (szőlő és meggy) területén fordulnak elő. A nagy vízfelületek (Fertő-tó, Tisza-tó, Hortobágy, Kis-Balaton) környékén a vadludak és récék a legfőbb károkozók a téli vetésekben. A városok és települések közelében a galamb- és varjúkárok jellemzőek, mivel ezek a madarak alkalmazkodtak az emberi környezethez. A seregélyek okozta kár különösen nagy ott, ahol szőlő és meggy egy térségben található (pl. Szekszárd, Badacsony, Tokaj).

Megoldás

A madarak okozta károk mérséklésére több megoldás is kínálkozik. Magyarországon (és nemzetközileg is) az integrált, több módszert kombináló védekezési stratégiák a leghatékonyabbak. Érdemes megjegyezni, hogy az egyes megoldások hatékonysága fajonként, élőhelytől és kultúrától függően változik — ezért fontos a helyi megfigyelés és a módszerek időszakos váltogatása.

A legnagyobb figyelmet érdemes a napraforgónak, szőlőnek és gyümölcsösöknek szentelni — ezek a kultúrák a legsebezhetőbbek, és gyors beavatkozást igényelnek érési időszakban.  Az eredményes védekezés megtervezéséhez helyi monitorozás szükséges (mely fajok, mikor, mely parcellákon jelennek meg), mivel az intenzitás évről évre változik.

A madárkár mérséklésének egyik hatásos módja az elriasztás, detergensek alkalmazása. Ez lehet akusztikus elriasztás (hangágyúk, riasztópisztolyok, predátorhangokat imitáló eszközök), melyek rövid távon hatékonyak, de a madarak könnyen hozzászoknak, ezért időnként változtatni kell a hangmintát vagy az eszköz elhelyezését. Lehet vizuális elriasztás (fényvisszaverő szalagok, forgó tükrök, lézersugarak, ragadozó formájú eszközök). A vizuális elemeket gyakran kombinálják akusztikus módszerekkel, hogy csökkentsék a megszokást. A megszokás kiküszöbölésére kínálnak újfajta megoldást az ú.n. Bio-akusztikus és robotikai megoldások. Ilyen az automatikus érzékelés + riasztás, drón alapú mozgó elriasztó rendszer, mesterséges intelligencia használata, mely felismeri a madarakat és célzott riasztást alkalmaz).

Fizikai védelmet is alkalmazhatunk, mint például hálókat, melyek különösen szőlőben és gyümölcsösökben hatékonyak, akár 30–50%-kal csökkentik a kárt. Mindez magas beruházási költséggel jár, de tartós védelem nyújt.

A különböző agronómiai és ökológiai megoldások is orvosolhatják a madárgondot, pl. a vetésidő, fajtaválasztás (korai vetés csökkenti a vetéskori kárt, a késői vetés pedig kitolja a betakarítást így kikerülve a vonulási hullámokat.

Hatásos az is, ha a madarak természetes ellenségeit, a ragadozó madarakat támogatjuk (pl. karvaly, egerészölyv, sólyom) például fészkelőhelyek, vagy megfigyelőhelyek létrehozásával.

Rendelkezésünkre állnak továbbá kémiai és ízriasztók (repellensek). Ezek közt találunk nem mérgező, íz- vagy szagriasztó szereket (pl. metil-antranilát alapú készítmények), melyek keserű ízt kölcsönöznek a kezelt termésnek.

A Kwizda Agro Hungary által fejlesztett Korit hatóanyaga a ditiokarbamátok közé tartozik és repellens hatással bír, melyet vetőmag csávázásra fejlesztettek. A készítmény madárriasztó hatása egyrészt nemkívánatos illatában mutatkozik meg, másrészt keserű íze miatt a fácánok egyszeri fogyasztás után már nem részesítik előnyben a készítménnyel csávázott kukoricát. Mivel a hatóanyag cinkionhoz kötött, a madárriasztó hatáson túl másodlagos hatásként a magcsíra korai fejlődését is pozitívan befolyásolja.

A termék hatóanyaga 2026-ban visszavonásra kerül, de hamarosan elérhető lesz a Kwizda legújabb fejlesztésű madárriasztó terméke. Úgy lett megalkotva, hogy „a jövőre kész” legyen, mivel nem tartalmaz mikroműanyagokat, foszfátmentes (Trisodium Phosphate) és nem tartalmaz színezékeket. Fő hatóanyaga egy organikus vegyület amely biztonságosnak tekinthető mind a környezet, mind a nem célzott fajok számára.

A termék egy folyékony formulájú készítmény, mely nem igényel előkeverést, egyszerűsítve a magkezelési folyamatot. Hatékonyan riasztja el a jelentős madárfajokat, beleértve a varjakat, fácánokat és galambokat.

Az Európai Unió szigorú szabályozást alkalmaz a kémiai madárriasztók használatára vonatkozóan, biztosítva, hogy azok ne ártalmasak a nem célzott fajokra és ne szennyezzék a környezetet, ezért elengedhetetlen a szigorú előírások betartása, a környezeti hatások figyelemmel kísérése, valamint az integrált növényvédelmi megközelítések alkalmazása annak érdekében, hogy a használat előnyeit maximalizáljuk, miközben a potenciális hátrányokat minimalizáljuk.

Itt látható a kördiagram, amely bemutatja a magyarországi madárfajok becsült kártételi arányát a mezőgazdasági kultúrákban.
A seregély és a vetési varjú együtt adják a kártételek közel 60%-át, míg a többi faj (varjúfélék, vadludak, rigók, galambok) kisebb, de régiónként változó mértékben járul hozzá a veszteségekhez.

Madárkárok Magyarországon – Régiónkénti áttekintés

A 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2021-00253 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a 2020-1.1.2-PIACI KFI pályázati program finanszírozásában valósult meg.

agrotrend.hu / Kwizda Agro Hungary Kft.