Lisztharmatveszély a gabonaféléknél

Sokszor az egészségesnek látszó lombozat mélyén több kórokozó kártétele is megfigyelhető, melyek az enyhe telet gond nélkül átvészelik. Az aszály nem kedvezett a kórokozóknak sem, azonban a tavaszi párás, csapadékos időjárásban az áttelelő képletekből gyors fertőzési folyamat indulhat el. Ezért folyamatosan monitorozni kell az állományokat, mert a kórokozók súlyos veszteséget okozhatnak, ha nem tudunk megfelelő időben beavatkozni. Csak a fertőzés korai szakaszában történő védekezés lehet eredményes.

Forrás: pixabay.com

A gabonafélék számos kórokozó gazdanövényei lehetnek, sok esetben egy-egy kórokozó több fajt is károsíthat. A lisztharmat (Blumeria graminis) mind búzán, mind árpán okozhat kár, ami fajtától függően 5-30 % közötti termésveszteséget jelenthet. A kártétel a rezisztens fajták és a termesztéstechnológia révén jelentősen visszaszorult. Fontos kiemelni, hogy a kórokozó gazdanövényre specializálódott, vagyis csak a búzát (B. graminis f. sp. tritici) vagy csak az árpát (B. graminis f. sp. hordei) képes megfertőzni. A tünetek a levélen és a száron alakulhatnak ki. Kezdetben gyér fehér, majd vastag szürkés, sárgás lisztes bevonat figyelhető meg a fertőzött növényi részeken, ami micéliumból és konídiumból épül fel. A konídiumok a vegetáció során jelentős szerepet töltenek be a fertőzésben, mivel szél útján könnyen terjednek.

Később a bevonatban apró, fekete színű pontok, úgynevezett kazmotéciumok is kialakulnak, amiben az aszkospórák képződnek. Az aszkospórák az áttelelést és a tavaszi fertőzést biztosítják, de a gomba micéliummal is átvészelheti a telet az őszi vetésű táblákon vagy az árvakeléseken. A kazmotéciumok megjelenésével a gomba az ivaros szaporodásra fókuszálja erőforrásait, így már jelentős kártételre az adott vegetációban nem számíthatunk. Az árpa levelén bizonyos esetekben nem lisztes bevonat, hanem elhaló, barna foltok jelennek meg. A fertőzött levelek elsárgulnak, ami az asszimilációs felület csökkenését jelenti. Jelentős kártétel akkor lép fel, ha a kórokozó a zászlós levelet is megfertőzi.

Az ősszel vetett gabonákban nem okozott jelentős gondot a lisztharmat, bár fogékony fajták esetében jelentkezhet kártétel. Ez elsősorban az aszályos időszaknak köszönhető. Egyrészt a vetési időpontok kitolódtak, másrészt az időjárási körülmények nem voltak kedvezőek a kórokozónak, amik jelentősen redukálták a fertőzési időszak. Sokkal dominánsabb lehet a tavaszi kártétel, mely párás, meleg időjárás esetében jelentős lehet. A fertőzésben a napsütés szerepe is fontos, hiszen a konídiumok képzéséhez fény szükséges. A túl sok N utánpótlás is kedvez a kórokozónak, mivel a gomba a fiatal levelek preferálja. Ezért a tavaszi fejtrágyázásnál körültekintőnek kell lenni. A védekezést a kórokozó nyomáshoz kell igazítani, általánosságban 10–15%-os lombkártételnél már érdemes fungiciddel kezelni. A gombaölőszer kiválasztásánál figyelembe kel venni, hogy az állományban más kórokozók is jelen lehetnek. Számos hatóanyag (azoxistrobin, bixafen, bordói keverék, difenokonazol, folpet, fenpropidin, fenpikoxamid, fluxapiroxad, kén, krezoxim-metil, mefentriflukonazol, metrafenon, metkonazol, protiokonazol, proquinazid, spiroxamin, tebukonazol, trifloxistrobin) áll rendelkezésünkre, azonban védekezés előtt érdemes ellenőrizzük a hatóság honlapján a készítmény engedélyokiratát. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.

agrotrend.hu / NAK / Fodor Attila