Ilyen feltételekkel tervezzük a jövőt a kukoricával

Somogy vármegyében egy hónappal ezelőtt még 10-11 tonna átlagtermést mutattak a kukoricatáblák, olyan szépek voltak a szemek és gyönyörűek a csövek. Ráadásul jól termékenyült a növény, elegendő pára és csapadék érte a virágzás idején. Ezek a remények három hét alatt szertefoszlottak. Most hektáronként öt tonna veszteséggel számolnak a gazdálkodók. Ez 80 ezer forintos árral számolva 400 ezer forintos hektáronkénti árbevétel kiesést jelent. Felmerül a kérdés, hogy mit érdemes vetni helyette és az elegendő bevételt jelent-e majd az új növény.

Ahol a talaj szaknyelven szólva szerkezetes, ott maradt egy kis nedvesség és még mindig jobban bírta a kukorica, mint másutt. Ezt abból is látni, hogy sokkal zöldebbek a levelei. A vármegye északi részén nincs ilyen jó összetétele a talajnak, ezért ott nagy reményeik sincsenek a sekélyen gyökerező növényekkel a gazdáknak. Ezt erősítette meg Mártai Zoltán agrármérnök, növénytermesztő, aki a Somogy vármegyei Szőlősgyörök határában gazdálkodik. Mint mondja, a napraforgó még jól néz ki, egyelőre jó termés várható, szépek és egészségesek a tányérok, ezért azoknak a védelmével még nem kell külön is foglalkozni.

Forrás: novenyvedoszer.hu

“Ahol a növényvédelemre odafigyeltek, ott – ha nem is csúcstermésben – de jó betakarításban reménykedhetnek. Kukoricánál felmerül a kérdés, hogy lesz-e mit betakarítani. Van, ahol két-három hete elszáradt, ezért ott sok remény nincs. A termelés önköltségét talán így is hozza majd a kukorica Dél-Somogyban, de Kaposvártól északra eléggé homokos a terület, nincs szerkezete a talajnak, ami megőrizné a vizet. Szántóföldi öntözésre pedig kevés a lehetőség.”

-foglalta össze Mártai Zoltán.

Az öntözésfejlesztésben sokan látják a kiutat, de Somogyban ez csak a Sió-csatornából lenne megoldható. Mivel ez egy ideiglenes vízhozamú lehetőség, ezért onnan nem megoldott az öntözés. Felszín alatti öntözést pedig csak a kertészeteknek engedélyeznek, amit szántóföldön szinte lehetetlen elérni, mert nincs elég vízkészlet a talajban. Vannak olyan települések a környéken, ahol komoly vízutánpótlási problémák vannak, mert messzebbről kell odahordani a vizet.

A 2022-es történelmi aszály idején még csak az Alföldön jelezték előre, hogy változtatni kell a termesztési módszereken: ez azóta Észak-Magyarországra, vagy a Dunántúlra is igaz, oda is felhúzódik az aszály és a hőstressz. Kukoricát szinte már csak öntözött körülmények között érdemes termeszteni. Mátrai Zoltántól megkérdeztük, hogy melyek lehetnek ezek az új növények, vagy érdemes ragaszkodni továbbra is a kukoricához.

“A leginkább kézenfekvő növény a cirok lenne, de nem az a kérdés, hogy mit termesszünk kukorica helyett, hanem milyen a termékpályája, vagyis hol lehet értékesíteni azt a különleges növényt. Napjainkban jól eladható a cirok, de ha kétszeres mennyiséggel telítődik a piac, akkor lesz-e piaca. Kamarai szinten, vagy a gazdák összefogásával kell ezt a termékpályát kialakítani. Enélkül nincs értelme termelni.”

-hangoztatta a szakember.

Ezeken a homokos területeken a kertészeti kultúra lehetne a megoldás, de ahhoz is öntözni kellene például a krumpli termesztésénél. Kevés krumpli terem idehaza, még a hazai fogyasztáshoz képest is sokkal kevesebb. Azok a jó megoldások, ahol különleges termést adnak – nem mennyiségben, hanem minőségben, ilyen például a durumbúza, amelynek van piaca. De itt is az a kérdés, hogy van-e termékpálya, mert akkor lehet csak eladni.

Arról is sokan beszélnek szakmai körökben, hogy a rövid tenyészidejű növényeké a jövő. Mátrai Zoltán azt mondja, hogy a kukoricánál pontosan a hosszabb tenyészidejűvel érdemes próbálkozni, amelyik mind a mai napig zöldell és keresi a nedvességet, amivel a szemtermését vissza tudja építeni. A rövidebb érési idejű hamarabb elszáradt, ezért a hosszabb érési idejű kukoricával jobban járunk az aszály idején is.

agrotrend.hu / Növényvédőszer