Szántóföld

Így alakul át a takarmányipar a csökkenő kukorica termőterület miatt

A 2025-ös évben a mezőgazdaság hazánkban és világszerte is igen nehéz időszakot élt át, klímaváltozás, aszály, időjárási viszontagságok, valamint a piaci és logisztikai nehézségek mind terhelik az ágazatot. A hagyományos nagyágyú, a kukorica takarmányként és terményként egyre kevésbé hozza az elvárt biztonságot, sok gazda már nem tartja gazdaságosnak a kukoricatermesztést, részben a csökkenő hozamok, részben a megnövekedett veszélyek (aszály, toxin-kockázat, ár- és költségvolatilitás) miatt.

A takarmányiparban is érzik a hatást, a szemes kukorica mellett más alapanyagokat is előtérbe helyeznek, több takarmánygyártó cégnél már áttérés történt gabonák (búza, árpa) vagy cirok, illetve szója nagyobb arányú felhasználása irányába, hogy diverzifikálják az alapanyag szortimentet.

A 2025. december 3-4. közt, Siófokon megrendezésre kerülő Portfolio Agrárszektor Konferencia egyik kerekasztal beszélgetésének témája a hazai takarmány alapanyagok legfontosabb összetevőinek (kalászos gabonák, kukorica, szója) jelenlegi és jövőbeni helyzete volt. A búza és kukorica terméseredménye, évről évre csökken, a piac hektikussága fokozódik, a minőségi paramétereik pedig folyamatosan romlanak, a toxin fertőzöttség egyre gyakoribb probléma. A hazai viszonyok már kevésbé megfelelőek a kukorica termesztéséhez, az éghajlati körülmények változása az északibb országok fele tolta el a termőterületet, melyet a hazai vetésterület csökkenése is igazol. A hazai gazdák ennek tükrében kénytelenek új növények irányában nyitni és a kukoricát a termelési portfólióban más kultúrával (pl.: szója, cirok) helyettesíteni. Mindezek eredményeképpen a hazai takarmányiparban a helyettesítő termékek iránti kereslet fokozódik. A KITE Zrt. 2025. évben térképen ábrázolva tüntette fel Magyarország kukorica termesztési kockázati zónáit, ahol jól látszik, hogy az ország mely részein lehetetlen gazdaságosan, mely részein lehet extra jövedelem nélkül, és mik azok a területek, ahol viszonylag kockázatmentesen lehet termelni az említett növénykultúrát.

A szója, mint diverzifikációs lehetőség a vetésforgóban

Több termelő gondolja úgy, hogy a terület adottságait figyelembe véve a szója jövedelmező, alacsony költségszinten és hatékonyan termeszthető növény lehet, ráadásul élénk európai piaci kereslet áll mögötte, így értékesítése is kevésbé problémás.
A mezőgazdasági szakemberek vélekedése szerint, hosszabb távon egyre nagyobb területen a szója helyet kell kapjon a vetésszerkezetében, mint fenntartható takarmány- és fehérjeforrás.

Európai és uniós trendek: szójatermelés vetésterület növekedése

Az Donau Soja 2024-es adatai szerint az EU 27 tagállamában a szója vetésterülete rekordmagasságba emelkedett 2024-ben ~1,12 millió hektár volt, ami az előző évhez viszonyítva 8 %-os növekedés.
Az EU-n kívül, de régión belül például Ukrajnában és Szerbiában is növekedtek a szójatermesztő területek, ami összességében ~ 3,6 millió hektárt tett ki 2025-ben (EU + környező országok együtt).
Ugyanakkor az idei (2025) becslések szerint valamelyest visszaesik az összterület (1,1 millió ha körüli szintre), de ez még így is messze van a korábbi évek átlagától, jelezve azt, hogy a hosszabb távú trend továbbra is pozitív.

Összességében az európai szójatermelés növekvő tendenciát mutat, részben az importfüggőség csökkentése, részben fenntartható, helyi fehérjeforrás kialakítása iránti igény, valamint gazdasági érdekek miatt. A világ szója előállításának csak töredékrésze az, amit az EU tagállamai termelnek és nem elég a teljes igény kielégítésére, így az import dominál, az export szerepe pedig csekély (nettó importőr). Korábbi adatok szerint a GMO-mentes szójából előállított szójadara az EU igényének kb. 15%-át fedezi, így a takarmányiparban a szükséglet jelentős részét kénytelenek GMO-s alapanyagból kielégíteni.

Magyarországon dinamikus bővülés szerepel a célkitűzések közt

A hazai szójatermesztés 2025-ben mintegy 87 000 hektáron folyt, ami 22 %-kal több az ötéves átlagnál.
A cél, hogy a jövőben tovább bővüljön a vetésterület, hosszabb távon 100 000 hektárt meghaladó szint elérése, és akár 300 000 tonna hazai, GMO-mentes szója termelése.
Fontos azonban megjegyezni, hogy megfelelő tudásanyagot kell biztosítani a termeléshez, mivel kevésbé volt elterjedt növény hazánkban és kevés gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre a kezdő gazdák számára, ami a terület növekedésével folyamatosan változhat.
Ugyanakkor gátló tényezők is szerepet játszanak, amik jelentősen befolyásolhatják a termelést hazánkban, ilyen például a korlátozott növényvédőszer használat, szemben más versenytárs országokkal, ahol hatalmas a felhasználható növényvédőszer spektrum.

A szója, mint fehérje növény támogatott mely intézkedés arra irányul, hogy Magyarország csökkentse takarmányfehérje import-függését és fokozza a hazai, GMO-mentes szójából előállított takarmányok előállítását. Ennek fényében a szója nem csak mezőgazdasági ágazat, hanem stratégiai, takarmányipari alapanyag is Magyarországon.

További lehetséges alapanyag: a cirok alapvető tulajdonságai és előnyei

A cirok nagyon jó stressztűrő képességgel bír, jelentősen ellenáll az aszálynak és a hőségnek, ennélfogva vízhiányos időszakokban is biztosabb hozammal számolhatunk, mint kukorica esetében.
Technológiája egyszerűbb, tápanyag-, víz- és inputigénye alacsonyabb, emiatt alkalmas gyengébb talajú, kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkező földterületeken történő termesztésre is.
A cirok erjesztett takarmányként és gabonaként is használható, víztakarékossága révén különösen értékes lehet fenntartható, klímabarát mezőgazdasági stratégiákban.

A világ és Európa növekvő termelési tendenciája

Globálisan a cirok a világ ötödik legfontosabb gabonaféléje, több tízmillió hektáros területen termesztik.
Európában több ország (pl.: Franciaország) jelentősen bővíti a szemescirok-termesztést.
Az EU területén mérsékelt növekedés figyelhető meg, az elmúlt 10 év átlagában 5%-kos pozitív irányú változás tapasztalható.

Forrás: USDA 2025

Magyarországon is növekvő jelentőséggel bíró kultúra

Az utóbbi években hazánkban is látványosan nő a cirok vetésterülete: 2015-höz képest – amikor még csak pár ezer hektáron termesztették -, 2024-re mintegy 45 000 hektárra nőtt a területe.
A hazai szakemberek és mezőgazdasági szereplők közül többek szerint különösen az aszályos, gyengébb talajú területeken a cirok biztonságosabb és kiszámíthatóbb alternatíva lehet a kukoricával szemben, így biztosítva a takarmányipar számára a megfelelő mennyiségi és minőségi alapanyag ellátást.

Magyarországon és más közép-európai országokban a cirok terjedése már látható, egyre több gazda próbálja ki, és a várakozások szerint a következő években tovább bővülhet, mint takarmány, mint gabona és akár, mint bio- vagy energia-nyersanyag. A világ népességének bővülése, a fenntarthatósági szempontok erősödése és a takarmányozási igények egyaránt kedveznek a növénynek. A cirok nem csupán egy alternatív kultúra, hanem hosszú távon biztos pont lehet a gazdálkodók és takarmány előállítók számára, akik a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodó takarmánynövényi megoldásokat keresnek. Ennek az igénynek a mai modern, magas fehérje tartalmú gabonák és a fent említett takarmánynövények lehetnek a nyertesei.

A változás következményei a hazai takarmányiparra és agrárstruktúrára

A kukorica visszaszorulása, a szója és cirok vetésterületének növekedése több szempontból is átalakíthatja a hazai agrár- és takarmányipari struktúrát:

A takarmánygyártóknak, akik eddig nagy arányban kukoricára alapozták a termelésüket új, eltérő nyersanyag alapanyagokból kell kialakítaniuk a takarmány receptúrákat pl.: magas fehérjetartalmú búza, egyéb kalászosok, cirok.
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a klímaváltozás nem csak a kukoricát teszi próbára, hanem a szóját, cirkot is, ezért a termelőknek és a takarmányiparnak fel kell készülni nagyobb ingadozásokra és diverzifikált stratégiákra, így a jelenlegi átalakulás nem pusztán növényváltás, hanem egy struktúraváltás kezdete lehet a hazai agráriumban.
Az elmúlt évek vetésterület adatai alapján a mezőgazdaságban és takarmányiparban alapos szerkezeti átalakulás vált szükségessé, mivel nem csak átmeneti probléma, hanem tartós tendencia lehet a kukorica visszaszorulása, ahogy a korábbiakban felvázoltak is mutatják.
A szója vetésterülete és feldolgozása növekedhet, mivel jövedelmező, piacképes és logisztikailag is racionálisabb különösen akkor, ha helyben termelik és dolgozzák fel, nem pedig import alapanyagként kell megjelennie a takarmányokban.
Ugyanakkor nem szabad idealizálni sem, a klímahatások, piaci volatilitás, technológiai igények miatt a cirok sem automatikus „nyertes”. Az agrár- és takarmányiparnak tudatos stratégiára, diverzifikációra van szüksége.

Ennek fényében néhány adat a 2025. évi őszi vetésekkel kapcsolatosan

A jelentések adatai alapján az őszi vetésű növények tervezett területe idén 1,6 millió hektár, míg a tavaszi vetésű növények aránya 1,5 millió hektárra tehető.

Az őszi búza (durum nélkül) vetésterülete jóval meghaladta a tavalyit, így idén több mint 1millió hektáron került földbe a vetőmag.

Az olajos növények tekintetében növekedés volt tapasztalható, a repce vetésterülete idén 153,1 ezer hektárra tehető, és a napraforgó területének kis mértékű növekedése várható a kukorica terhére.

Összefoglalva, fontos tényező, hogy az alternatív növények versenytársai a kukoricának, ahol ezen növények megteremnek és jó terméseredményt produkálnak ott a kukorica is, ez eredményezi azt az anomáliát, hogy jelen pillanatban problémát okoz a kukorica kiváltása.

A kukorica termesztése a jövőben sem lehetetlen, viszont minden gazdának, gazdaságnak alaposan fel kell mérni a saját kockázati tényezőit, meg kell vizsgálnia mely területein szabad és melyeken nem kukorica kultúrát termeszteni, mivel a jövedelmezőséget jelentős mértékben befolyásolja ezen döntés. Ahogy a prezentációkban is elhangzott, a takarmányiparnak kisebb problémát okoz az átállás, de a jövőben számukra is fontos kérdés a megfelelő minőségű alapanyag lehetőségek monitorozása és a hozzájuk szükséges kiegészítők (+enzimek) gazdaságos beszerzése.

Agrotrend.hu/ NAK