Hód-mezőgazda: az öntözés nem old meg mindent, de sokat segít

A cirok, mint alternatív takarmánynövény a 2022-es történelmi aszályos év után került a figyelem középpontjába. Hódmezővásárhelyen ugyanakkor már 15 éve tesztelték a szemes cirokot a sertés számára és először azt gondolták, hogy gyengébb takarmány lesz, mint a kukorica. Azóta kiderült, hogy a cirok sem él meg víz nélkül, viszont jobban gazdálkodik a nedvességgel és ugyanolyan körülmények között hasonló termésre képes és olcsóbb az előállítási költsége, amellyel versenyképesebbé válik a kukoricával szemben.

Antal Gábor vezérigazgató. Fotó: Délmagyar.hu

Amikor a Hód-Mezőgazda Zrt. elvégezte ezeket az első kísérleteket, akkor a szakemberek is meglepődtek, hogy 90 százalékban sikerült kiváltani a kukoricát és jobbak lettek a hatékonysági mutatók a hízósertéseknél. A cég az elmúlt időszakban átállt az őszi növényekből készült szenázsokra: hozzájuk hasonlóan árpából, rozsból és tritikáléból sokan készítenek szenázst, amelyek nem nagy hozamban, de jobb minőségben előállíthatók, hiszen az őszi, téli és kora tavaszi időszakban még valamennyi csapadék van amellyel biztosítani tudják a tömegtakarmány bázist a tejelőmarháknak.

Antal Gábort, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatóját a növénytermesztést és az állattenyésztést érintő kihívásokról is kérdeztük, de főleg abból indultunk ki, hogy cégük a Dél-Alföldön található, melyet a szárazság és a klímaváltozás sokkal jobban érint.

Mint mondja, folyamatosan figyelik az önköltségeiket, mert a piaci folyamatokra nincs ráhatásuk, de a kiadásokra igen. Hozzátette: „Igyekszünk versenyképesek lenni a nyugat-európai társainkkal, ugyanis ha az ő költségszintjein dolgozunk, akkor nekünk is akkor fáj majd, amikor nekik, vagyis ha tartós lesz a sertéspiaci probléma, akkor ugyanabban az időben érezzük meg Belgiumban és Franciaországban, és akkor vélhetően sok termelő ad ennek hangot, de akik magas költségszinten termelnek, sokkal hamarabb megérzik ezeket a nehézségeket ebben a piaci környezetben és az ő megmentésük vagy sikeres lesz, vagy nem”.

A hatékonyabbak tudják átvészelni ezeket a nehézségeket -folytatja, de vannak mérethatékonysági küszöbök: a tejelő szarvasmarha ágazatban ez a küszöb 700 tehén tartása, amelyből legalább 400-500 tehenet kellene fejni ahhoz, hogy megteljen naponta 1 kamion tejjel, de akkor is kell három fejő egy műszakban a fejéshez és 100 tehénnél is ugyanekkora emberi munkaerőre van szükség. Ez azt jelenti, hogy a mérethatékonysági küszöb innen kezdődik és tart egy felső korlátig, ahonnan újabb szakasz kezdődik, mert akkor ismét fejleszteni kell, tehát mindenkinek arra kell törekednie a saját gazdaságában, hogy ezt a hatékonysági küszöböt elérje.

Országos szinten az egyik legnagyobb állattenyésztő cégnek számít a Hód-Mezőgazda Zrt., hiszen 1400 kocát tartanak, valamint 5 és fél millió kilogramm hízót adnak le évente. Az 1700 tehén és annak szaporulatával ez több, mint 3500 állatot jelent. Az 1700 fejős tehén évente mintegy 20 millió kilogramm nyers tejet ad.

Az idei egyik nagy, fenyegető kihívás a ragadós száj és körömfájás járvány volt. Erre úgy emlékszik vissza Antal Gábor, hogy a hatóságok nagyon jó kezelték ezt a helyzetet és nagy érdemük volt abban, hogy ez nem tudott tovább terjedni és nem vált országos méretűvé, mert akkor azt az egész ország megszenvedte volna nem csak a mezőgazdaságban dolgozók, hanem azok is, akiknek semmi köze az agráriumhoz. Az volt a hozadéka, hogy az éberségünket felébresztette, mert nagyon régen volt ilyen kitörés és azóta elkényelmesedtünk, mert megvoltak a szabályok, protokollok, melyeket kezdtünk lazán kezelni, ezért most mindenki szigorúan veszi a dolgokat.

-Ezen kívül a gazdálkodókat sújtja az aszály, ami a klímaváltozásból ered és ez befolyásolja a takarmánymennyiséget, minőséget és ezáltal az önköltséget, a hatékonyságot is, tehát nagy kihívások előtt állunk és arra kell törekedni, hogy olyan technológiákat és tudományos módszereket használjunk, amelyek előre visznek bennünket például az aszály elleni védekezésben. Régi és új művelési módok segítenek a vizet megőrizni a talajban -összegezte Antal Gábor.

Az öntözés azonban önmagában nem elég, Hódmezővásárhelyen még inkább aktuális, hogy a vízmegtartás kérdése, jövője hogyan alakul. A művelhető területeinkhez és a két nagy folyónkhoz képest kevés az öntözhető területünk. A másik megoldás, hogy ahol nem tudunk öntözni, ott olyan feltételeket teremtsünk, amellyel jobban gazdálkodunk a talaj életével és a vízzel, és alkalmazkodunk a klímaváltozáshoz.

A Hód-Mezőgazda Zrt. folyamatosan fejlesztette az öntözési hátterét és ma már 900 hektárt vont be a 2200 hektárból és most fejezték be a negyedik ütemüket, amellyel a tömegtakarmány egy részét megtermelik a tejelő állományuknak. Az öntözés ugyanakkor nem minden, mert az extrém magas hőmérsékletnél leáll a fotoszintézis és ebben a helyzetben az öntözés sem segít. Ezt az időszakot átvészelni úgy lehet, ha előrébb hozzák a virágzási időszakot és korábban vetnek.

Agrotrend.hu/ Novenyvedoszer.hu