Szántóföld

Gyomproblémák és védekezési stratégiák őszi búzában

Az őszi búzában elsődlegesen azok a gyomfajok károsítanak, amelyek életciklusa a búzáéhoz hasonló. A legutóbbi (hatodik) országos szántóföldi gyomfelvételezés (2018-2019) alapján a „top 20 gyomfaj” őszi búzában a következő: tyúkhúr, nagy széltippan, borostyánlevelű veronika, ebszikfű, apró szulák, szulákkeserűfű, pipacs, mezei árvácska, mezei acat, fehér libatop, mezei szarkaláb, napraforgó, ragadós galaj, perzsa veronika, sebforrasztó zsombor, pásztortáska, olaszperje, piros árvacsalán, madárkeserűfű.

Őszi kalászosokban elsődlegesen az ún. téli egyéves gyomok károsítanak (T1 és T2 életformájúak). A T1-esek károsítási potenciálja viszonylag csekély (kis biomassza produkciójuk és a rövid életciklusuk miatt pl. tyúkhúr. pásztortáska, Veronica, árvacsalán fajok).

Tyúkhúr károsítása őszi gabonában Fotó: Máté Sándor

A T2 életformába tartozó fajok az ún. tipikus kalászos gyomok, hosszabb életciklussal, (pipacs, búzavirág, konkoly) nagyobb biomassza produkcióval bírnak, mint a T1-esek.

Közöttük már vannak nehezen irtható, veszélyes fajok is, különösen az egyszikűek körében, pl. rozsnok fajok, parlagi ecsetpázsit, nagy széltippan, perje félék, ragadós galaj.

Ebszikfű és pipacs vegyes gyomfertőzés gabonában. Fotó: Pál-Fám Ferenc

A Veronica és Viola fajok – bár alacsony a károsítási potenciáljuk – több herbiciddel szemben ellenállóak, ami fokozza a kártételüket akkor, ha egyeduralkodóvá válnak a táblában.

A T4-esek valós veszélyt az őszi búzában nem jelentenek csak abban az esetben, ha kiritkul az állomány.
Kivételt képez az ebszikfű, amely jelenleg az őszi búza első számú gyomnövénye, és T2-esként viselkedik, vagyis a fiatal növény áttelel, és jelenleg búzában az 5. helyet foglalja el a gyomok fontossági sorrendjében. Jelentősége kissé visszaszorult az ötödik országos gyomfelvételezéshez (2007–2008) képest, amikor is az első helyen szerepelt.
A T4-es fajok egy része már ősszel kikelhet, de a téli hidegben a fiatal növények elfagynak. A napraforgó árvakelés – mint kultúrgyom – a búzában is komoly károkat okozhat. Az évelő gyomok még mindig jelentős borítással szerepelhetnek; egyszikűek közül a tarackbúza, nád és csillagpázsit, kétszikűek közül az apró szulák, sövényszulák és a mezei acat. Újabban pedig a szaporítógyökeres selyemkóró (Asclepias syriaca) maggal történő betelepedése figyelhető meg a táblákba.

Az apró szulák károsító hatása kalászosban. Fotó: Pál-Fám Ferenc

Gyomszabályozási stratégiák

Betakarítás után a gabonatarló a gyomok elleni védekezések kiváló színtere, mivel nem kell félni attól, hogy a kultúrnövény károsodik, ezért ilyenkor totális hatású (nem szelektív) herbicideket használhatunk.

A búzában törpe állapotban maradó T4-esek a tarlón a kedvezőbb életfelté telek miatt megerősödhetnek, a kombájn vágóeszköze által „derékba tört” gyomok intenzíven bokrosodhatnak. Ha van elég csapadék és egy sekély talajbolygatás is történik (pl. tárcsával), tömeges lehet a tarlón a gyommagok kelése, illetve az évelőknél a vegetatív szaporítóképletekből történő regenerálódás (axilláris rügyek kihajtása).

Így a tarlón viszonylag olcsón, alacsony kockázattal és egyszerű módszerrel tudunk a gyomok ellen védekezni, ami a búzát követő kultúra gyomosodását jelentősen csökkenteni fogja (különösen fontos, ha tavaszi kapás követi őt a vetésforgóban).

Mint a legtöbb szántóföldi kultúránál, az őszi búza esetében is az integrált gyomszabályozás elemeit (agrotechnikai, mechanikai, vegyszeres védekezési módok) kell szakszerűen alkalmazni, amely a gyomok elleni hatékonyságot fokozza, illetve környezetvédelmi és költségtakarékossági okok miatt is ajánlott.

Forrás: Növényvédőszer.hu / Növényvédelmi folyóirat 2023/03. Szám
Az őszi búza védelme III.
Kazinczi Gabriella, MATE Növényvédelmi Intézet, Georgikon Campus, Keszthely
Lukács Helga, Orsi-Gibicsár Szilvia, Varga Zsolt, Keszthelyi Sándor, MATE Növénytermesztési-tudományok Intézete, Kaposvári Campus