Forgatni, vagy nem forgatni? 2025-ben is ez lesz a dilemma

Amíg egyre több érv szól a szántás nélküli talajművelés mellett, addig már látszanak ennek a nehézségei is, amelyekre időben fel kell készülni. A forgatás elhagyása melletti érvek mindenesetre nem csak megfontolandók, hanem már egyre többen meg is értették ennek a jelentőségét. Mint az köztudott, az intenzív talajhasználat miatt sokat romlott a talaj fizikai állapota, csökkent a humusztartalom, belvizes foltok alakultak ki és jelentőssé vált a nedvességvesztés. Az eketalp hatásról nem is beszélve, amikor a barázda fenékrészén vastag, kemény réteg alakult ki, ami gátolja az anyagcserét.

A szántás nélküli művelés ezért egészen biztosan elterjed, de ezzel párhuzamosan sokasodó növényvédelmi problémák várhatók: ilyen a kukorica toxinosodás, a pockok elszaporodása, vagy a különböző kártevők megjelenése. A megoldás a kettő között van, de vajon hol húzódik meg az a határ, ami valóban jót tesz a talajnak és közben a gazdálkodónak sem szaporodnak meg a gondjai? A Talentis Agro Zrt. 36 ezer hektáron alkalmazza a forgatás nélküli eljárást, amikor is nem juttatják vissza a szár maradványokat, mint a szántásnál. Zimmermann István igazgatósági tag szerint majd az idő eldönti, hogy jól döntöttek-e?

Forrás: pixabay.com

“A holding 8-10 ezer hektáron továbbra is alkalmazza a szántást, tehát mindkét megoldást fontosnak tartja. A régi módszer alapján az őszi vetéseknél – a repcét kivéve – soha nem szántottunk, még akkor sem, amikor nem létezett ez a nagy népszerűsítés a szántás nélküli talajművelés érdekében. Ezért különösebb csodákat nem várunk tőle, viszont azt kijelenthetjük, hogy egyáltalán nem rossz ez a technológia, de növényvédelmi szempontból bőven van vele gond. Lassan, de szembesülünk azzal, hogy többet kell permetezni, intenzívebben kell a gyomot írtani, ezáltal több vegyszert kell használni. Erről egyelőre nem beszélnek, mert nagyon erős a propaganda, de ez majd idővel változik, amikor a gépgyártásnak alkalmazkodni kell ehhez a kihíváshoz. A 41 éves tapasztalat mindenesetre azt mondatja velem, hogy nem szabad elzárkózni ettől a technológiától”

–összegezte Zimmermann István.

Az új Agrárkörnyezet-gazdálkodási Program is szorgalmazza az öt éves kötelezettségvállalás során a zöldtrágyanövény termesztését és bedolgozását, vagy az istállótrágya kijuttatását a talajba. Ezekért a forgatás nélküli művelésekért külön pontot kapnak az érintettek. A Talentis Agro Zrt. a megművelt területének 60 százalékával jelentkezett be az új AKG-programba, ami azért volt kézen fekvő a holdingnak, mert a tízezer tejelő szarvasmarha állományának fehérje takarmánnyal való ellátását korábban is saját maga oldotta meg. Ehhez a leginkább kézenfekvő növény a lucerna termesztése. Zimmermann István elmondta azt is, hogy több, mint 120 ezer tonna szervestrágyát juttatnak ki mintegy 4 ezer hektárra, ezért komolyan gondolják azt, amikor a talaj állapotáról beszélnek, hiszen ezzel a mennyiséggel és módszerrel valóban jó és hasznos irányba változik a talaj szerkezete és élővilága.

Az istállótrágyázás elfogadásának is vannak szabályai, melyek az alábbiak:

A kijuttatott istállótrágyát az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet alapján előírt 4 órán belül, egyenletesen a talajba kell dolgozni. Az istállótrágya kijuttatása akkor kerül elfogadásra, ha a kedvezményezett az adott évi tápanyag-gazdálkodási terv alapján adott növényre meghatározott N hatóanyag legalább 40 %-át a szervestrágya hasznosuló N tartalmából biztosítja. Ha az adott növényre meghatározott N hatóanyag szükséglet 40 %-ának szervestrágyával történő kijuttatása meghaladná a 170 kg/ha/naptári év szerves eredetű N hatóanyag mennyiséget, abban az esetben sem lehet 170 kg/ha/ naptári év szerves eredetű N hatóanyagtól többet kijuttatni és így az 40 %-os értéktől el lehet térni.

agrotrend.hu / Növényvédőszer