Szántóföld
Biztatóan indul a repceszezon
Sokan lemondtak a repcéről az utóbbi években, amelynek az lett a következménye, hogy nagyon visszaesett a termőterülete, de ennek elsősorban nem a csapadékhiány volt az oka, hanem az ingadozó és kiszámíthatatlan árbevétel. Ebből kiindulva már érthető, hogy csak a kitartók és a növényt jól ismerők folytatták a termesztést, a többieknek nem nagyon jött meg a kedve és inkább más, alternatív növény termesztése után néztek. De vajon mit tartogat a 2026-os esztendő?
A Talentis Agro Zrt. azon nagy agrárcégek közé tartozik, amelyik jelentősen csökkentette a repce termőterületét, mivel az utóbbi évek termésátlagai szerények voltak és ezzel együtt a jövedelmezősége is gyenge lett. A holding korábban 1200 hektáron foglalkozott repcével és ezt a területet csökkentette az évek során 800 hektárra. Tavaly viszont nem volt ok a panaszra, mert a 3,7 tonna hektáronkénti termésátlag és a 200 ezer forintos felvásárlási ár elfogadható jövedelmet biztosított. A holding szakemberei jól tudják, hogy a repce munkaigényes és drága növény, sok munkát és pénzt igényel a növényvédelme és az öntözés ennél a kultúránál is elengedhetetlen. Az említett 1200 hektárról ismét nőtt a területe és idén már majdnem 2 ezer hektáron foglalkoznak repcével, viszont kizárólag azokban az országrészekben, amelyeket az aszály nem veszélyeztet – így északon és nyugaton. Az előző években itt még mindig több volt a csapadék, amelynek köszönhetően jól sikerült a repce betakarítása.

Forrás: pixabay.com
A repcéért jelenleg elfogadható árat, vagyis 200 ezer forintot kínálnak tonnánként, ami – ha az év során nem történik változás – akkor kiszámíthatóvá teszi a termesztést. A Talentis Agro Zrt. a repce 20 százalékát öntözi, amelynek köszönhetően 5 tonna körüli termést takarítottak be hektáronként. A jövőben is az lesz a kiindulópont, hogy kizárólag jó termőhelyen, jó csapadékviszonyok mellett foglalkoznak a növénnyel.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tavaly arra hívta fel a figyelmet, hogy a repce az egyetlen szántóföldi kultúra, melyben a kártevők több problémát okoznak, mint a kórokozók. Az áttelelést követően az állományok ormányosoktól való megvédése a legfontosabb, azonban később is nagy hangsúlyt kell fektetni a rovarok elleni védekezésre. A leggyakrabban a repcefénybogár (Meligethes aeneus) kártétele okoz problémát. Az imágók általában virágzás előtt jelennek meg, tojásaikat a bimbókba rakják. A kikelő lávák a bibék károsításával jelentős termésveszteséget okoznak. Ugyan az imágók is kárt tehetnek a virágokban az érési táplálkozás során, de a nőstények tojásrakásnál csak a bimbókat preferálják. Így a virágok kinyílásakor már jelentős kárt nem okoznak.
