Biológiai megoldások segíthetnek a napraforgó hatékony növényvédelmében

Bebizonyosodott, hogy a napraforgó bírja legjobban a szárazságot és a nagy hőséget. Ám ez a növény is megszenvedte bizonyos területeken az előző nyarat. Még ha a látványnak nem is örültek a gazdák, de azért azt mondják, hogy a napraforgót érdemes tartani a nagy koronagyökere miatt, ami jól megdolgozza a talajt és képes a mélyebb rétegekből is felhozni a vizet. A napraforgóval ennek ellenére is érdemes tervezni, és ez látszik a számokon is: erre az évre sem várnak területcsökkenést a szakemberek. Ám ha a növény nem kap megfelelő támogatást a növekedés során, nehezebben fogja tűrni a környezeti kihívásokat.

Így foglalta össze a növény helyzetét Nagy Viktor, a Syngenta Kft. biológiai termékmenedzsere a Kossuth Rádió reggeli műsorában. A szakember szerint még fiatal állapotában kell gyorsan és hatékonyan megelőzni a gyomosodást. Ezt a szaknyelv úgy fogalmazza meg, hogy minden növénynek van egy kritikus, gyommentes állapota, ami azt jelenti, hogy mennyi ideig kell azt a növényt gyommentesen tartani és mikor alakul ki a természetes gyomelnyomó képessége. -Ez a napraforgó esetében nagyon hosszú, akár 6 hét is lehet. Viszont ha ezek a gyomnövények megjelennek, akkor az megint a termésveszteség irányába vihet el minket. Tehát az alapvető cél az, hogy már a keléskor egy gyommentes állapotot tudjunk a napraforgónak biztosítani –hangoztatta Nagy Viktor.