Az időjárás felborította a betakarítás időrendi asztalát, de hogy kéne így vetni?

Egyfelől az időjárásunk és a felvásárlási árak komolyan elgondolkodtatják az embert, hogy mit érdemes egyáltalán vetni. Másfelől az is biztosnak látszik, hogy a mi térségünkben Agrárkörnyezet Gazdálkodási támogatás nélkül nem lehet gazdaságosan termelni.
Sajnos azonban az AKG-ről egyenlőre csak részinformációink vannak. Ez a két tény iszonyatosan megnehezíti a gazdálkodók eddig sem könnyű életét.

Nézzük meg, mire kell odafigyelni a vetés tervezése közben mindenkinek

Előző cikkeimben már említettem, így most csak futólag érintjük, hogy enyhítések lesznek a 2025-ös évre. A vetésváltási kötelezettségünket ki lehet váltani termény diverzifikációval:

1. 10 hektár feletti, de 30 hektár alatti gazdálkodók: Legalább kétféle növénykultúrát vetnek, méghozzá úgy, hogy a legnagyobb területen termesztett növény a teljes szántóterület legfeljebb 75%-át foglalhatja el.
2. 30 hektár felett gazdálkodók: Legalább háromféle növénykultúrát vetnek, oly módon, hogy a legnagyobb területen termesztett növény a teljes szántóterület 75%-át fedi le és a második legnagyobb és a legnagyobb növénykultúra együttes területe nem haladhatja meg a teljes szántóterület 95%-át.

Miket kell szem előtt tartania azoknak, akik Agrárkörnyezet gazdálkodási támogatásban akarnak indulni!

Ugyan még csak információ morzsáink vannak az AKG-val kapcsolatban, azért már a vetés tervezése kapcsán érdemes egy két dolgot szem előtt tartanunk. A következő pár sor még nem biztos, hogy így lesz, de véleményem szerint készüljünk így a pályázatra és lepődjünk meg kellemesen, ha észhez kapnak a jogalkotók.

12%-nál nagyobb lejtésű táblák kapásnövény termesztési tiltás

A legfrissebb információink szerint azon táblák, amik 12%-os lejtésűnek minősülnek, nem termeszthetnek dohányt, cukorrépát, takarmányrépát, burgonyát, csicsókát, kukoricát, napraforgót és édes burgonyát. 
Egyfelől nálam kérdéseket vet fel, hogy kukoricát nem lehet termelni de cirkot igen?
Véleményem szerint, ha már erózió védelemről van szó, mi a bűbánat különbség van egy cirok és egy kukorica között? De nem akarok ötleteket adni a jogalkotóknak.
Ez az intézkedés óriási pofon lesz, a dombvidéken gazdálkodóknak, pont azoknak, akik még esetleg tudnak napraforgót és kukoricát termelni! A probléma a dologgal az, hogy alap vállalás lesz az új AKG-ban. Tehát, aki indulni akar rajta, minden tematikus előíráscsoportban kötelezően betartandó vállalás lesz!

De mi számít 12%-os lejtésű táblának?

Talán ezt kell itt legelőször tisztáznunk:
A jogszabály elég egyértelmű a dologgal kapcsolatban, 2 hektár alatti táblák esetében, ha a MEPAR fedvény szerinti 12%-os lejtésű terület a tábla 50%-át meghaladja, akkor 12%-os lejtésű a tábla.
Ha pedig 2 hektárt meghaladja a terület, akkor a 12%-os lejtésű fedvény legalább 1 hektár összterületet fed le a táblánkban, akkor számít annak.

Nagyon fontos megjegyezni, hogy a MEPAR fedvény szerint. Tehát nem a terepen kell megmérnünk a lejtő területét, hanem a MEPAR-ban. Lényegtelen a hatóságnak, hogy a valósában mi van a területen a fedvény.

Aki gondolkodik Agárkörnyezet Gazdálkodási támogatáson, az mindenképpen nézze át a tábláit, hogy mely táblák érintettek és oda ne tervezzen be kapásnövényeket.
Foto: morvanovenydoki.hu

Vetésszerkezeti előírás! – választható kiírás

Ami ebben változás az előző AKG-val szemben, hogy a régi 5% zöldugar és 15% szálas pillangós vállalás módosítva lesz úgy, hogy a zöldugar és a szállas pillangós együttes részaránya 20%-nak kell lennie.
Egy kritériumot tesz még bele a jogalkotó, hogy csak a zöldugar kultúrának kell legalább 5%-os területaránnyal rendelkeznie! Tehát akár az egész 20%-ot megvalósíthatjuk zöldugar kultúrák vetésével!
Visszakapcsolva az előző ponthoz: Érdemes azokra a területekre helyezni a zöldugar kultúrákat, ahol 12%-os lejtős a táblánk.

A vetésszerkezethez szorosan kapcsolódik a zöldugar vagy méhlegelő szegély fenntartása vállalás – választható kiírás

Nagyon fontos tapasztalat, senkinek eszébe ne jusson méhlegelőként teljesíteni a vállalást, hiszen akkor nem lehet elszámolni a zöldugar vetésszerkezeti előírásba!

A változás az előző periódushoz képest az, hogy már nem kerületet kell mérnünk, hanem a teljes bevitt kötelezettséggel érintett területünk 5%-os területarányában kell 6-10 méter közötti növényvédőszer mentes zöldugar szegélyt létesítenünk. Végre nem kell folyómétert mérni, csak területet.

Egyszerű példával: 100 hektár bevitt AKG-s területen 5 hektárnyi 6-10 méter közötti zöldugart kell létesíteni. Ez számolás szempontjából könnyebb, viszont az biztos, hogy több területet kell beáldoznunk.

Hogyan tudjuk jól kombinálni?

A figyelmesek már kiszúrhatták, hogy a fentebbi két vállalás választása esetén két legyet üthetünk 1 csapásra.
Miszerint; a zöldugar szegély legalább 5%-a a területünknek és ez a minimális zöldugar elvárás a vetésszerkezeti előírásnál is! Azonban itt jöhet a mentőöv a dombvidéki gazdálkodóknak. Ha a 6-10 méteres zöldugar csíkokat úgy tervezzük, hogy szépen elvágdossuk a 12%-os MEPAR fedvényeket oly módon, hogy azok ne legyenek többek 1 hektárnál akkor már ki is kerültük a kapásnövény tiltási kötelező vállalást. Hiszen nem a KET(kötelezettséggel érintett terület) 12%-os lejtését vizsgálja a rendszer, hanem a táblák 12%-os lejtését. Tehát egy KET-ben több zöldugarral elválasztott tábla van, akkor azzal fel lehet oldani a gordiuszi csomót.

Maximum 5 hektáros táblaméret -választható kiírás

Ez sajnos azért probléma mert jelen állás szerint így kell eljárnunk a szomszéddal szemben is. Tehát, ha mind a ketten napraforgót vetnek és nincs a két növény között fenológiai eltérés, ami azért kapás növényeknél ritkán szokott előfordulni, akkor el kell választanunk a két táblát.
Az az elvárás, hogy ilyen esetben 2 méteres zöldugar elválasztást biztosítsunk a szomszéddal is. Nagyon remélem hogy észbe kapnak és ezt nem így fogják kihozni a jogalkotók!

Aszály- vagy erózióérzékeny területek korlátozása – választható kiírás

A jelenlegi tudásunk szerint lesz egy szabadon választható vállalás, miszerint az aszály- vagy erózió érzékeny területeken a kapásnövények részaránya maximum 20% lehet. Fontos megjegyeznem itt, hogy csak az érintett területek vonatkozásában kell számolni. Tehát csak a MEPAR szerint ilyen besorolás alá eső területeken kell betartanunk ezt a vállalást. Ami a leglényegesebb; nem szükséges vállasztani!
Majd meglátjuk mennyi támogatást adnak érte, akkor lehet majd elgondolkodunk, de egyelőre én ezzel nem foglalkoznék túlságosan.

Fémzárolt vetőmagok

Elvileg választható előírás, de az AKG felhívásában szerepel, hogy minden indulónak be kell tartani az integrált növénytermesztés alapjait. Igazából mindenkire kötelező érvényű, hogy fémzárolt vetőmagokat kell alkalmazni. Így aki fontolgatja az AKG indulást, azok az őszi kalászosok esetében is fémzárolt vetőmagokkal kezdjék meg a vetést!

Nagyjából ezek lesznek azok a vállalások, amik a vetés tervezése során figyelembe kell vennünk.