Az alternatív növények lehetnek a magyar mezőgazdaság jövőjének kulcsai

A cirok egyértelműen beilleszthető a vetésforgóba. Az elmúlt öt aszályos év és az azzal együtt járó időjárási viszontagságok ezt igazolták vissza. Szinte minden gazdálkodót, vállalkozót foglalkoztat ez a kérdés, de nem csak a cirokkal összefüggésben. Ez a kényszerhelyzet olyan változást hoz majd, amelyben mindenki megtalálja a számítását. Erre számít Szabó Roland, a Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem docense, aki szerint a beszűkült vetésforgó, az öt alapnövénnyel dolgozó magyar mezőgazdaság színesedhet, ami esztétikai, környezetvédelmi és gazdasági szempontból is előrelépést jelenthet.     

Forrás: pixabay.com

Az elmúlt évek szárazságainak nagy vesztese a kukorica. Azóta a kérdés egyértelműen az, hogy melyik az a növény, amelyik megoldja, vagy csökkenti a magyar gazdák gondját. Szabó Roland szerint ilyen kiváltó növényről nem beszélhetünk, hiába több százezer hektárnyi a kukorica területarányos vesztesége.

Hozzátette:

„Vannak olyan piacon számon tartott növények, amelyeknek a lehetősége a jelenleginél nagyobb – ilyen a cirok -, és ennél a növénynél történt a legnagyobb előrelépés. Viszont elsősorban komoly szövetkezeti integrációra volna szükség a cirok betakarításával és tárolásával kapcsolatban, mert amíg a kukorica lábon áll a földön, addig a terményfelvásárlók, a szárítók és tárolók nem szívesen fogadják a cirkot. Erre kellene megoldást találni, mert akkor a cirok is kiszámítható növény lenne”.

A cirok mellett ezekkel is érdemes próbálkozni

A takarmányozásban régen meghatározónak számított – főleg a sertések ellátásában – a csicsóka, amelyet a magas fehérjetartalma miatt kedveltek, de a tejelő- és a húsmarhák számára termesztették a különböző pillangósokat, amelyeket mára elfeledtek – ilyen a somkóró, a nyúlszapuka, vagy a baltacim. Az alternatív növényeket attól függően lehet csoportosítani, hogy milyen célpiacra, milyen igényeknek kell, hogy megfeleljenek. Ezek nem valaminek a kiváltását jelentik, hanem olyan kínálat bővülést, amely diverzifikálja a magyar mezőgazdaságot.

A csicsóka egyszer már bizonyított

Az alternatív növények nem csak az éghajlatváltozásra, hanem az egész életterünk, a körülményeink megváltozására is megoldást jelentenek az egyetemi docens szerint. Sokan szenvednek ételintolerancia tünetekkel, ezért a táplálkozásukat ennek megfelelően kell átalakítani a mindennapokban. Nekik lehet megoldás a gluténmentes gabonaalapanyagokból készült ételek. A teff egy olyan ősi gluténmentes gabona, amely jól beilleszthető a hazai éghajlatviszonyok közé. Kiemelkedően magas a vas-, kalcium-, rost- és fehérjetartalma, íze enyhén diós. Ideális gluténérzékenyeknek, sportolóknak és egészségtudatos táplálkozóknak, mivel lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaz.

Forrás: pixabay.com

Olajlen, az előre menekülés másik alternatívája

Az olajlen termesztése lehet a másik kiváltó növény a kukoricától felszabadult területeken. Termesztése a világ szinte minden területén elterjedt, magja kitűnő madáreleség, és egyéb állatok takarmányozásában is felhasználható. Díszítő hatása miatt is kedvelt. Olaja különböző telítetlen zsírsavakat tartalmaz. A kukoricához hasonlóan szintén egy tavaszi növényről beszélünk, csak előbb vetik és a gabona után takarítják be. Rendkívül jó beltartalmi értékei vannak a növénynek. Szabó Roland azt mondja, hogy a tavalyi 4 ezer hektár felfuthat akár 15 ezer hektárra is, mert a Kárpát-medencében lévő különböző feldolgozóknak nagyságrendileg ennyi lenne az igénye az olajlenre.

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu