A napraforgó korai aratására kell számítani

A száron-és levélen károsító betegségek nagysága alig változott, ahol rovarkártétel (gyapottok bagolylepke, poloska) alakult ki, ott rizopuszos rothadás tünetei láthatók. Sülevényes talajokon növekvő foltokban terjed a makrofominás szárkorhadás, itt megkezdődött a kényszerérés. A szklerotiniás tőfertőzés mértéke alig változott, jelenleg 5 % körüli az elpusztult növények aránya. A nyugati, csapadékosabb tájegységekben megjelent a diaportés szárfoltosság, de mértéke még nem érte el a kritikus szintet.

A kukorica sínylette meg legjobban a tartós aszályt és a légköri szárazságot. Csak az öntözött és a mélyfekvésű területeken jobb a helyzet. A felsült növényeken a kukoricamoly 2. nemzedékének a rajzása az egész országban folyamatosan zajlik, a lepkék párzása és peterakása intenzív.
Az hernyók kelése a napokban megkezdődik, így a jelenlegi 20 % körüli növényfertőzöttség további erősödése várható.
Az amerikai kukoricabogár a vártnál gyengébben rajzik, de így is szinte minden kukoricacsövön találhatunk bogarakat. A fertőzöttség gyakorlatilag 100 %-os. A gyapottok bagolylepke rajzása szintén elmarad a sokévi átlagtól, de ennek ellenére szinte minden kukoricacső lárvával fertőzött. A csuhélevelek védelmében a csővégek rágása miatt csapadékosabb időben megkezdődik a csőpenész telepek kialakulása. A még zöld leveleken tovább erősödik a takácsatka fertőzés.

A learatott repce és kalászos gabona területeken a gyomosodás és az elszóródott magvak kelése továbbra is igen heterogén, a csapadékos gócokban erősebb. A teljesen kiszáradt talajfelszín megmunkálása nehézkes és minőségileg kifogásolható.
A parlagfű dacolva az aszállyal virágzik, így erősödik az amúgy is magas pollenkoncentráció. A fejlődésnek indult árvakeléseken jelenleg még kevés a kártevő, létszámuk erősödése várható a közeljövőben. A nehezen írtható gyomnövények miatti tarlókezelés továbbra is aktuális feladat.