A kukorica és a burgonya szenvedheti meg az idei aszályos nyarat, de almából is kevesebb teremhet itthon

Az eddig legsúlyosabb aszályos évhez hasonlították az ideit a HUN-REN kutatói, amely főleg a kukorica, a burgonya és az alma termésmennyiségére lehet hatással. Az aszály orvoslására a szakemberek az öntözés mellett tudatosabb talajgazdálkodást is javasolnak. A technológiai megoldások közül a mesterséges intelligencia segíthet optimalizálni az erőforrásokat, de az AI jelentősen lerövidítheti a szárazságtűrő növényfajták nemesítéséhez szükséges időt is, állítják a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontjának kutatói.

Forrás: pixabay.com

Az elmúlt három évtizedben hazánkban egyértelműen nőtt az aszályok gyakorisága és súlyossága, sőt ezek az események egyre gyakrabban intenzív hőhullámokkal együtt jelentkeznek. Az éves csapadékmennyiség csökkenésén túl a helyzetet tovább nehezíti a csapadék éven belüli eloszlásának kedvezőtlen változása is. A klímaszakértők számításai az előttünk álló évtizedekre az aszályhelyzet további súlyosbodását vetítik előre.

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontjának kutatói szerint ráadásul az aszályok nemcsak gyakoribbak lesznek, hanem hosszabb ideig is tartanak, és egyre nagyobb területeket érintenek majd, amelyek súlyos kihívást jelentenek mind a mezőgazdasági, mind az ipari és közüzemi vízfelhasználók számára.

Kutatóink szerint rövid távon az aszály következtében elsősorban a mezőgazdasági termelés szenved kárt, súlyosan érintve a legfontosabb szántóföldi növénykultúrákat. Hosszabb távon az ismétlődő, erős kiszáradás a talaj szervesanyag-tartalom csökkenését, szerkezetromlást, a talaj vízvisszatartó-képességének gyengülését okozza, ezzel rontja a talajok minőségét, ami a termőképesség csökkenéséhez vezet, hangsúlyozta Bakacsi Zsófia, a HUN-REN ATK Talajtani Intézetének osztályvezetője.

Az idei aszály különösen a kukoricát, a nagy vízigényű hüvelyeseket és a burgonyát érinti érzékenyen, de szinte minden szántóföldi és ültetvényes növénykultúrára hatással van, főleg ha a kritikus fejlődési fázisokban (pl. virágzás, termésképzés) jelentkezik a csapadékhiány. A gyümölcsfákat (alma, kajszi, cseresznye pl.) a folyamatos vízhiány legyengíti, fogékonyabbá válnak a betegségekre, illetve a virágzás alatti aszály jelentős terméskiesést okozhat.

„Az aszály hatásait számos technológiai megoldással lehet csökkenteni” – mondta Fodor Nándor, a HUN-REN ATK MGI intézetigazgatója, aki szerint vízhiányt és/vagy hőstressz jobban tűrő növényfajták nemesítésével, valamint a talaj szervesanyagtartalmának és vízvisszatartó-képességének növelésével lehet ellensúlyozni az aszályos időszakok hatásait. A kutató ugyanakkor hozzátette, hazánkban jelentősen növelnie kell az öntözhető területek nagyságát, korszerűsíteni kell az elavult öntözőrendszereket és vízkivételi műveket, egy átfogó vízgazdálkodási stratégia mentén.

A HUN-REN ATK kutatói szerint a mesterséges intelligencia hatékonyan segíthet az aszálykezelésben az erőforrások felhasználásának optimalizálásával és a növénynemesítés felgyorsításával. „Az AI-algoritmusok képesek meghatározni a mezőgazdasági területek optimális víz- és tápanyagigényét, javíthatják az öntözőrendszerek hatékonyságát és csökkenthetik a vegyszerhasználatot” – mondta Fodor Nándor, aki szerint az AI lényegesen lerövidítheti az új, szárazságtűrő vagy különböző kórokozókkal szemben ellenállóbb növényfajták nemesítéséhez szükséges időt a rendelkezésre álló genetikai és környezeti információk elemzésével.

agrotrend.hu / HUN-REN