Növekvő élelmiszerigény, csökkenő megművelt termőföld

Statisztikai kimutatások szerint évente fél százalékkal csökken Európában a mezőgazdaságilag hasznosítható termőföldek aránya az összes megművelhető területhez képest. Ez majdnem akkora zsugorodás, mint Magyarország egész mezőgazdasági területe, vagyis 4 millió hektár. Ez egyértelműen jelentős veszteség, amelynek az egyik oka az, hogy az emberi hasznosítás a mezőgazdasági területek rovására történik. Vagyis: jobb esetben lakossági övezet lesz a korábbi termőföldből, amit nevezhetünk kultúrtájnak, vagy más esetben napelem-, továbbá ipari parkká válnak ezek a területek.

Forrás: pixabay.com

Mivel kevesebb lesz az élelmiszer termelésre alkalmas terület, a kieső mennyiséget harmadik országokból pótolnánk, ahol köztudottan nem olyan szigorú szabályok vonatkoznak a növénytermesztésre és az élelmiszer termelésre. Ezt viszont jól láthatjuk, ha nyomon követjük az unió nyitottságát más kontinensek irányába.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha ezeknek az átalakuló európai területeknek a száma folyamatosan növekszik, akkor mit lehet tenni? Ezeknek a szabadon hagyott, de felhasználható területek kimutatása szakmai feladat és ezzel foglalkozik a GeoAdat Szolgáltató Kft., amely műholdas megfigyelési programot dolgozott ki és ezzel követi nyomon azt, hogy a világ bármelyik területén milyen mértékben csökkent, vagy változott a mezőgazdaságilag hasznosított területek aránya. Hargitai Péter ügyvezető igazgató azzal kezdi a beszélgetést, hogy már havi bontásban lehet kimutatni, hogy a világ bármelyik területén milyen mértékben csökkent, vagy változott a mezőgazdaságilag hasznosított területek aránya. Hozzátette: „ez első hallásra nem tűnik izgalmasnak, de vannak országok, ahol a viharok és egyéb szélsőségek miatt teljesen kiesnek a művelésből területek”.

-Az emberiség lélekszámának növekedése miatt is szorulnak ki a termelésből termőföldek, de további két okot is figyelembe kell venni: a klímaváltozást, ami tovább csökkenti a hasznosítható mezőgazdasági területeket – ez különösen a fejlődő országokra jellemző. A másik ok az, hogy az utóbbi években felerősödtek a polgárháborús események – például a szomszédunkban –, ami miatt mind Oroszországban, mind pedig Ukrajnában jelentős terület esett ki a gazdálkodásból. Ugyanezek az okok állnak fenn Afrikában és részben Ázsiában is, ahol azért marad abba a termelés, mert elüldözik a termelőket a földjükről. Ezeknek a kezelése hosszú időt vesz igénybe, és amíg ez megoldódik, a kiesett termelést pótolni kellene -hangoztatta Hargitai Péter.

Vannak azonban olyan országok, amelyekben nincsenek polgárháborús állapotok, de helyette a természet szól közbe, ami miatt szintén kiesnek területek a termelésből, ilyen a Fülöp-szigetek, amelyet idén ötnél is több tájfun ért és kárba veszett a rizstermesztés nagy része. Amikor a klímaváltozásról beszélünk, akkor nem csak a szárazság és az aszály kell, hogy az eszünkbe jusson, hanem a jégeső és a vihar. A híradásokban is látjuk, hogy árvizek is sújtják a fejlődő országokat, amelyeket nagy területeken érintenek ezek a csapások és nincsenek tartalékok, amelyekre támaszkodni lehet.

Az éghajlat, vagy pedig a gazdasági fejlettség nem teszi lehetővé, hogy egyik szezonról a másikra tartalékot képezzenek. Egyetlen szezon kiesésekor komoly néptömegekről kell gondoskodni. Ezért amikor Európában kieső területekről beszélünk, azok más, fejlődő országokban aranybányának számítanak, hiszen takarmánytermelésre és étkezési búza termesztésére kiválóan alkalmasak lennének a szabadon hagyott, vagy termelésből kivont földek.

A GeoAdat Kft. konkrét országokat is vizsgál: legutóbb Vietnámot, Malit és Magyarországot is tesztelték. Maliban egészen komoly területek estek ki a szárazság miatt, és egy egész szezont kellett várni az újratermelés érdekében. Ott nincsenek terménytárolási lehetőségek, ahol az előző évi termést biztonságban el lehetne helyezni. A GeoAdat fejlesztésével havi szinten lehet kimutatni a termőhelyek átalakulását, kiesését, jövőbeni hasznosításának az irányát, ezért a céljuk az egy- és kéthetente frissülő adatszolgáltatás lenne. A technológiai fejlesztés eljutott arra a szintre, hogy erre már képesek, de ehhez meg kell találni a fejlesztési forrásokat.

-Az érdeklődés óriási, például a segélyszervezetek számára fontos, hogy rövid távon hová irányítsák a segélyeket, hosszabb távon pedig hogyan lehetne az újabb termelés feltételeit megteremteni -tette hozzá az ügyvezető igazgató, aki szerint Európán belül először tudatosítani kell, hogy ezek tényleg hasznosítható területek, ebben az agrárpolitikának van szerepe a gazdálkodók felé, mert ha lehetőséget kapnak egy szabad terület újrahasznosítására, akkor azzal bizonyára szeretnének élni. Ebben állami segítség és iránymutatás kell a kieső területek pótlására. Például egy felhagyott árvízi területen nem elsődleges cél az étkezési búza termesztése, de kiválóan alkalmas lehet takarmánynövények termesztésére.

Nemzetgazdasági szempontból uniós szintű, szabályozott támogatási rendszer alakítható ki, amellyel megfelelhetnek a gazdálkodási körülményeknek a használaton kívüli termőföldek. Nem csak legelőként, hanem a termelésbe bevonva érdemes ezekre tekinteni. Ez csak szervezetten lehetséges a szakember szerint, hiszen nem arról van szó, hogy a gazdálkodó elfoglaljon egy területet és kezdje meg a termelést.

A fejlesztésben a partnerük az Agrárgazdasági Kutató Intézet, amely rendelkezik egy komoly szakember háttérrel és ez tudja, hogy miként kell ezekkel a területekkel foglalkozni. -Mi egy informatikai cég vagyunk, kimutatjuk ezeket a területeket, de a hasznosítás egy következő lépés. Információt adunk az állapotokról, utána egy szakmai közösségnek kell eldönteni, hogy mi történjen. Ez egy európai szintű feladat, amit idehaza az AKI képvisel -összegezte Hargitai Péter.