Ritter Imre: csak optimista szemlélettel lehet gyümölcsöt termeszteni

A gyümölcs ára hullámzik. Időnként igen drága, máskor könnyebben elérhető a vásárlóknak. Ritter Imre, a Soltvadkerti Gazdakör elnöke azt mondja, hogy felnőtt egy olyan generáció, amely nem lát túl nagy perspektívát a mezőgazdasági munkában. A gyümölcs is kevesebb talán, mint húsz éve lehetett. A vadkerti határban a termelési kultúra java szőlő, mintegy 2800 hektáron termelnek a gazdák. Kisebb területen viszont mást, főleg gyümölcsöt termesztenek a termelők, mondta az elnök.

Ritter Imre, a Soltvadkerti Gazdakör elnöke. Fotó: Barta Zsolt

A Soltvadkerti Gazdakör tagságát 36 gazdálkodó alkotja. Szakmai programokat rendeznek az év folyamán, technikai bemutatókon vesznek részt, felkészítik a termelőket a jogszabályi váltásokra. A gyümölcsösök területe 377 hektár. Egy ember pedig állattartással foglalkozik.

Érdekes, hogy a városban az iparnak nagyobb az árbevétele, de a foglalkoztatás szempontjából legalább annyira meghatározó a mezőgazdasági termelés, hangsúlyozta Ritter Imre. A gazdaköri elnök alma, szőlő és őszibarack termesztéssel foglalkozik családi gazdálkodóként 18 hektáron. A felesége alkalmanként besegít a munkába, a gyerekek iskolába járnak. Az egyik 11, míg a másik 19 éves.

– A nagyobb gyereknek még a középiskolában javasoltam, hogy a Kiskunhalasi Rákóczi Technikumban tanuljon informatikai szakon. Csak akkor befolyásoltam a döntésében, de abba már nem szóltam bele, hogyan és hol folytassa a tanulmányait. Jelenleg várja, hogy felvegyék a kecskeméti Neumann János Egyetem informatikai szakára, ha nem jön össze, akkor az egyetem kertészeti karán szeretne tovább tanulni – mondta az elnök.

Sajnos Soltvadkerten kevesen vannak, akik átadják a jól beállt ültetvények irányítását az utódoknak. A fiatalok nem sok perspektívát látnak a gyümölcstermesztésben. Ritter Imre azt mondja, hogy ő annyit tanácsolt a nagyobb fiúnak, hogy tanuljon egy jó szakmát. Ha akarja, akkor majd viheti tovább a mezőgazdasági termelést, de egy jó szakmával a háta mögött legalább két lábon állhat a jövőben. Mint mondta, egy főállású munkahely mellett 3 hektárnyi szőlőt lehet termeszteni. Ott ugyanis nagyon magas ma már a gépesítés szintje.

Ezzel szemben ugyanezt nem lehet megtenni a gyümölcsösök esetében. Amikor barack szüret van, akkor azonnal menni kell. Emellett azonnal értékesíteni is kell, mert sokáig nem lehet tárolni a gyümölcsöt. Jelenleg olyan kereslet van az őszibarack iránt, hogy szinte mindent felvesz a piac. Sajnos lecsökkent az országban az őszibarack termőterülete, emiatt van jelentős keresleti piac. Hogy miért is van így? A korábbi generáció kiöregedett, a fiatalok nem veszik át, mert ez egy kockázatos termelési ágazat. Géppel kevésbé kiváltható a kézimunka. A barackosoknál azt tapasztalja, hogy megvárják a fák kiöregedését és nem telepítik újra.

Megjegyezte: míg 10 éve tíz termelő termesztett almát, ma már csak hárman almáznak a városban. Az almánál jelentkeznek a jövedelmezőségi problémák.

Magasak a termelési költségek, illetve a lengyel import alámegy a hazai áraknak nálunk és Európában is. A piaci tényezők mellett az aszály is sújtja a gazdákat.

Mint mondta, csak 155 milliméter csapadék hullott hat hónap alatt, azaz idő arányosan csak a fele a szokásosnak. Egész évben 600 milliméternek kellene hullania. A jelenlegi év már a harmadik aszályos év.

– A kutakban a vízszint egyre lejjebb megy. Öntözni szinte lehetetlen, vagy csak körülményesen lehetséges. Az energia költségekről – amelyek az égben vannak – pedig nem is beszéltünk. Abban bízom, amit apám mondott: az 50-es években hat aszályos év után visszaállt az éghajlat rendje. Akkor a Vadkerti-tó kiapadt. Nem lehet feladni, ki kell tartani a végsőkig, mert csak optimista felfogással lehet mindent csinálni, a gyümölcstermesztést is – mondta végül Ritter Imre a Soltvadkerti Gazdakör elnöke.

agrotrend.hu / BAON