Növényvédelmi felhívás 2021/3

Máris elfagytak a kajszik?- kérdezték többen is az elmúlt napokban. A korai tél miatt jogosan aggódnak a kertészek, főleg a kajszifák indultak be már február elején. Volt ahol már a sziromlevelek piros színe is kibukkant a rügypikkelyek alól. Értékes levelet kaptam dr. Sicz György kertészmérnök kollégámtól, mellékelem. Békéscsaba nyugati oldalán, a kajszi és az őszibarack ültetvényében végezte el a rügyvizsgálatot. Szomorú és ugyanakkor tanulságos eredménnyel járt a rügyek boncolgatása:55%-os és 89%-os fagykárt talált. Fényképeket is küldött, bemásoltam azt, amelyen az alsó egészséges rügy felett az elfagyottat láthatják. A minap egy kajszisban tartott konferencián voltam Érden. Ott is mínusz 10-12 0C-t mértek néhány éjszaka. Nem izgult a kertész, mert a legújabb „olasz” fajtái nagyon sok termőrüggyel rendelkeznek. Még akkor is teljes termésre számíthat, ha a virágrügyeknek csak a 20-30%-a maradna meg… Az a kertész, aki most telepít valamilyen gyümölcsfát, a fajta fagy és betegség ellenállóságára is gondoljon. Ne kapkodja el a vásárlást, inkább kutassa fel a kertje számára legalkalmasabb csemetét árúsító faiskolát.

Szerencsére a cseresznyék, a meggyek, de az őszibarackok többsége sem volt még olyan fejlett, hogy ezek a februári hidegek komolyabb kárt okozhattak volna bennük. Az almatermésűek pedig még alszanak. A csonthéjasokon és persze az almaféléken, a szőlőn is el lehet még végezni a tavaszi lemosását. A duzzadt rügyű cseresznyét délelőtt fényképeztem, még ez is permetezhető. Lásd az első felhívást.

 „Mátyás ront, ha talál, ha nem talál csinál.” Így szól a népi megfigyelés. Ma Mátyás napján nem talált jeget, fagyot, kellemes, tavaszi napra ébredtünk. Reméljük, hogy a virágzáskor sem hozza el a hideget. Sajnos ebben nem lehetünk biztosak, a márciusi fagyokra még számítanunk kell! Szélcsendes, csillagfényes éjszakákon a talaj felett 0 0C alá hűlhet a levegő. A talajból kisugárzik a hideg. Az ültetvényekben füstöléssel, a korona feletti fagyvédelmi öntözéssel, paraffingyertyával végzett ültetvényfűtéssel, telepített vagy traktor által vontatott hőlégfúvó berendezéssel és légkeveréssel is védekezhetnek. Ezekkel még a – 6-8 0C –os fagytól is megóvhatják a fáikat. A házikertekben tilos a tűzgyújtás, a füst a szomszédokat is zavarná. Az északról érkező sarkvidéki fagyok ellen, a szállított fagy ellen pedig nem tudunk védekezni az ültetvényekben sem.

A virágzó fák különösen érzékenyek a mínuszokra. Fel tudjuk készíteni a fáinkat a várhatóan megérkező hidegre. A jó kondíciójú fák a kisebb fagyokat károsodás nélkül túlélik. A rügyfakadás után, bimbós állapotban már érdemes valamelyik foszfort, kalciumot, cinket és főleg bórt tartalmazó komplex lombtrágyával permetezni. Ekkor már kialakult az a növényi felület (igaz, hogy még nagyon kicsi), amely képes felvenni a tápelemeket. Tehát csak megelőzéssel védekezhetünk, az elfagyott virágot nem tudjuk életre kelteni.

Örülök, hogy divatosak lettek a rovarhotelek, más néven a méhecske hotelek, avagy a darázsgarázsok. Máris ki lehet helyezni ezeket a kertbe, az esőtől védett, naposabb erkélyekre. A beporzó fajok legnépesebb csoportjába tartoznak azok a magányosan élő méh és darázsfajok, melyek beköltöznek a mesterséges odúkba. Nem támadnak, nem kell félni tőlük! A családokban élő támadékony háziméhek és darazsak itt nem telepednek meg, mert ebben nem tudnak lépet építeni, családot nevelni. A fotón egy megvásárolható „társasházat” láthatnak.

dr. Sicz György írása

VESZÉLYBEN AZ IDEI BARACKTERMÉS.

Az utóbbi évek időjárási anomáliái lassan éghajlati változás szintjére emelkednek. A hosszan tartó forró nyári aszály után évek óta enyhe telek következnek, a jelenben csapadékbő ősz-tél közepette február 11-én még +10C fok volt a hőmérséklet, másnap -12,5 fok. – mint megtudhattuk Mojdisz Istvántól, a megye egyetlen „levelibékájától”, miután bölcs rendszerváltóink ostobán felszámolták a stratégiailag is fontos meteorológiai állomást Csabán. A növénytermesztés, de különösen a gyümölcskertészet szempontjából fontos meteorológiai állapotról van szó, melynek a biológiai életközösségek rendszerének felbomlása az egyik következménye.

Gondoljunk csak a növényi kórokozók és állati kártevők nemzedékváltásának megszaporodására és az áttelelési feltételek számukra kedvező változására. Az állati kártevők esetében ehhez még hozzájárul a tojás-lárva –báb és imágó gyérítő énekes madár állomány életkörülményeinek kedvezőtlen változása és a madárvédelem hiányossága. Ez a probléma fokozott gondot jelent a kiskertekben, ahol a tenyészidőszakban korlátozott vagy nulla a kémiai növényvédelem. A másik meteorológiai kedvezőtlen hatás növényélettani. Ez a gyümölcsfák esetében azt jelenti, hogy felborul a biológiailag szükséges téli nyugalmi állapot rendje, ami ráadásul faj-és fajtafüggő is. Ezt a következőkben számszerűen is bizonyítani fogjuk. A kertész nem szereti a sarat taposni, én is így jártam a minap, de üres kézzel nem akartam hazajönni a kertből: rügymintákat hoztam. A rügyboncolás meglepő eredményeket mutat. Az őszibarackban még pregnánsan nem ítélhető meg a fagykár, de a külterületi gyümölcsös korai Springtime fajtában, ahol erősen duzzadtak már a rügyek, 45% rügykár mutatkozik, a kései Cresthaven még téli álmát alussza.

A külterület kései Mandulakajszi rügyei is nyugalmi állapotban vannak, de a boncolási eredmény 55% fagykár. És most jön a meglepetés: a belterületen ugyanez a fajta, amely tavaszi fagytűrő képességéről híres, 69% fagykárt szenvedett, ez viszont már a rügypattanás fenológiai stádiumában van. Tehát itt a virágzáskori fagyokkal kapcsolatos tapasztalat „fejre állt”, de szakmailag indokoltan: ez a téli nyugalmi állapot eltérő lezajlására vezethető vissza. Belterületi korai kajszi mintán azonban 89%-os fagykárt észleltem. Ez a korai rügyvizsgálat azonban még nem nyugtathat meg végleg. Ugyanis a fagyhatásnak a virág szállítószövet rendszerére is van hatása, ez kedvezőtlen esetben majd az ivarszervek tápellátásakor – a virágzáskor – fog jelentkezni, ami ronthatja a kötődést, így a várható terméskilátást. Az elmondottaknak gyakorlati haszna is van. Most a gazda szabad szemmel nem lát bele a rügyekbe, bizakodik a fák jó berakódása láttán, de majd később ráeszmél a valóságra, ezért a tavaszi metszéskor a rügyekben keletkezett kárt mindenképpen figyelembe kell venni, valamint módosítani a megszokott gyakorlatot. Érdemes lesz metszés előtt hasonló rügyboncolást végezni, hogy tisztán láthassuk a jövőt.

Békéscsaba, 2021. február 19.

Jó egészséget és jó kertészkedést kívánok:

Zsigó György, NMNK