Növényvédelmi aktualitások – október 25.

A gyümölcsmúmiák penészpárnáiba, de a mély kéregrepedésekbe sem mindig hatol be a permetlé, még ha az előírt „bőséges lémennyiséggel” végezzük is a kezelést. Ezért még mindig aktuális a több évtizedes jótanács, hogy a fán maradt, rothadó terméseket le kell szedni és a kéregkaparást is jó lenne elvégezni a permetezés előtt. A talaj mikroszervezeteinek a védelme miatt terítsenek fóliát a fák alá, erre csorogjon a rezes permetlé!”

1. kép: kéregrepedésekben megbúvó áttelelő kórokozók gyérítésére lemosó permetezés

A kert, 1895. évi I. évfolyam 1. számából idézek, A gyümölcsfák bemeszelése fejezetből: „a leggyakoribb fagykárok januáriustól márcziusig állanak be, midőn a nappali hömérsék annyira feléleszti, s életre kelti a fák napsütötte oldalát, hogy a nedvkeringés megindul; ha ilyen enyhe téli napok után éjjelre hirtelen fagyok állanak be, ezek a legveszedelmesebbek és legkártékonyabbak a gyümölcsfákra nézve, mert ezek a működésnek indult fanedvével telitett sejteket elroncsolják s nagyobb pusztításokat okoznak az állandó egyenletes hidegnél.”

Szélsőséges időjárású évekre, évszakokra kell számítanunk, akár az elkövetkező télen is előállhat az, amit több mint száz éve írt le Moenich Károly. Megrepedhet, fagylécessé alakulhat a gyümölcsfák kérge. Különösen a korán ébredő csonthéjasok vannak veszélyben. 1895-ben a törzsmeszelést ajánlották, ami ma is jó megoldás. Már gyárilag előállított Agromésztej néven is kapható. A törzsmeszelésről készült egy rövid videó és a növényvédelmi hatásáról olvashatnak itt.

2. kép: fagyléc kajszin

A rózsa diplokarponos levélbetegsége ellen a lehullott és beteg levelek megsemmisítésével védekezhetünk. Ezekben telel át a gomba, mely nedves és hűvös tavaszon akár teljes levélhullást is okozhat.

A lehullott lomb összeszedése fontos teendőnk lesz. Aki meg tudja teremteni az optimális komposztálás feltételeit, az a gyümölcsfák őszi leveleivel együtt a dísznövények pl. a rózsa leveleit is dobja a halomba. Úgy gondolom, hogy a humuszban gazdag komposzt jelentőségét nem kell bizonyítani. Javítja a talaj szerkezetét és vízmegtartó képességét, tápanyagot pótol és olcsóbb, mint a vásárolható trágyák.

A 60-70 ^oC belső hőmérsékleten elpusztulnak a gombák és a kártevő állatok is. Gyorsíthatjuk a bomlási folyamatokat, ha nitrogén műtrágyát vagy speciális érésgyorsítókat keverünk a levelek közé. Egyre több olyan kísérletről olvastam, mely szerint a zöld diólevél is bekeverhető a halomba, nem okoz csírázásgátlást tavasszal.

Egy alapos és ingyenes útmutatót tölthetnek le a Hermann Ottó Intézet honlapjáról. Innen másoltam ki egy fél mondatot, mely szerint fontos lenne „a helyes szén-nitrogén arány biztosítása, amelyet egy adag barna anyaghoz legalább 3-szor több zöld anyag adagolásával érünk el”. Ha nem vigyázunk erre, akkor komposztálódás nélküli száraz levélhalommal, vagy épp fordítva, bűzösen rothadó, összefülledő zöld növényi masszával találkozhatunk a tartályban hónapokkal később is. Nem könnyű faladat. Nyáron a fűnyírás utáni zöldből, most pedig a száraz falevelekből keletkezik bőségesen. Ínségesebb időkre, drótháló hengerben is tárolhatjuk a száraz faleveleket.

3. kép: komposztálás

Egyre több gondot okoznak a vadak. Kis túlzással ki lehet jelenteni, hogy komoly kerítés nélküli kertekben, nem lehet zöldséget termeszteni és nem érdemes csemetéket ültetni. Még a vadkerítés sem biztosíték a vaddisznók vagy a „magasugró” szarvasok ellen. Az undorító szagú, ízű szerek elriaszthatják a vadakat (egy ideig). 2022-ben pl. a káliszappan, ásványi anyag, birka faggyú, etoxilált alkohol, fakátrány, kvarchomok hatóanyagok engedélyezettek. A napsugarak elbonthatják, az eső lemoshatja ezeket a készítményeket. Ezért a tél folyamán ismételni kell a vadriasztást. Ultrahangos készülékek közül is választhatnak és a kéntartalmú gombaölők szagát sem szeretik. Egy nyári videót is ajánlok a kecses őzbakról és a csúnya kártételéről.

4. kép: vadkár almaültetvényben

Zsigó György

NMNK