Kertészet

Nem lesz idén kajszibarack?

Meglett a böjtje a korán jött felmelegedésnek, a március végén érkezett hidegbetörés komoly károkat okozott a hazai gyümölcsültetvényeken. A legnagyobb fagykár egyértelműen a legkorábban virágzó kajszibarack esetében lehet, de az őszibarack sem úszta meg a mínuszokat. A gazdák védekezni sem tudtak a fagy ellen, hiszen a hideg erős széllel társult.

Úgy tűnik, hogy az idén búcsút inthetünk a hazai kajszibaracknak. A múlt heti és az e heti fagyok is komoly kárt tettek az ültetvényekben, a termelők a közösségi oldalakon sorra osztják meg a szomorú beszámolóikat arról, hogy alulmaradtak a mínuszokkal szemben – írja a Magyar Nemzet. Nem csoda, hiszen a korán érkezett jó idő miatt a gyümölcsfák közül elsőként virágzó kajszibarack-ültetvények is hamar virágba borultak, a március végi lehűlés ellen így gyakorlatilag védtelenekké váltak.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a lehűlés ebben az évben is erős széllel érkezett, így a termelők nem tudtak védekezni a mínuszok ellen, az éjszakai fagyok pedig viszonylag sokáig kitartottak.

A szakemberek szerint az ilyen típusú fagyok ellen érdemben nem tudnak védekezni a gazdálkodók, hiszen ha a hideg levegő mellé szél is társul, akkor sem a hőtermelésre, sem a légkeverésre alapozó fagyvédelmi technológiák nem hatásosak.

Fotó: Magyar Nemzet

Azt, hogy országosan mekkora a kár, egyelőre a szakemberek sem tudják megbecsülni, a tényleges kiesés mértékét ugyanis csak hetekkel, hónapokkal később lehet majd látni. Ennek oka részben az, hogy erős virágzás esetén akár a virágok negyede-ötöde is elég lehet egy átlagos terméshez, másrészt elképzelhető az is, hogy a most épen maradt virágok egy részéből később nem fejlődik ki a gyümölcs vagy még az érés előtt lehullik.

A termelők egy része a múlt héten még abban reménykedett, hogy az őszibarack megúszhatja a fagykárt, a napokban azonban helyenként újra komoly mínuszok voltak, az időjárás szeszélyessége miatt pedig az sem kizárható, hogy a következő hetekben újra visszatérnek az éjszakai mínuszok.

Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézetének vezetője, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeb elnöke korábban lapunknak elmondta: az enyhe tél egyre inkább szokványosnak mondható, a gyümölcstermesztés szempontjából azonban jelentős kockázatokkal jár.

Míg januárban és februárban a szokásosnál magasabb a hőmérséklet, a tavaszi hónapokat több hullámban lehűlés jellemzi, a tavaszi fagykárok kockázata ezért hatalmasra nőtt az elmúlt években. A szakember rámutatott: az elmúlt években tapasztalt változások miatt a hazai gyümölcsfák virágzása már másfél-két héttel korábban kezdődik, mint húsz vagy harminc évvel ezelőtt. A gond a tavaszi fagyokkal van. – Sajnos mi mindenből a legrosszabbat kapjuk; eltűnni látszik a havas, téli időjárás, a tavaszt azonban több hullámban érkező hidegfrontok jellemzik – jegyezte meg Apáti Ferenc.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet