Kertészet

Miért komposztáljunk?

Magyarországon fejenként körülbelül 150 kilogramm olyan szerves anyag végzi a kukában, amely használható lenne komposzt készítésére.

A komposztálás hosszadalmas, de több szempontból roppant előnyös eljárás – írja a hirado.hu. Ware Borbála biogazda, a Közép-dunántúli Biokultúra Egyesület elnöke elmondta, komposztnak alkalmas lehet a lehulló lomb, az évelő virágok levágott szára, a zöldségek levele, szára, a lekaszált fű, a papírhulladék, a kávézacc és még sok más szerves anyag.

A szakértő szerint túl sok hulladék vész kárba, ugyanis fejenként évi 150 kilogrammnyi szerves anyagot lehetne "megmenteni" a komposztálással. Kiemelte, nemcsak kertes házakban, hanem akár panelházaknál is lehetne komposztálókat létesíteni, hiszen technikailag nem nehéz a komposzt kialakítása, és a jó komposzt nem büdös.

Hogyan, miből?

A komposztálás mikéntjére az "ország kertésze", a napokban elhúnyt Bálint gazda is sok tanácsot adott.

A bálintgazda.hu oldalon arról írt, hogy a szerves anyagok érlelésére a kert egyik félreeső, félárnyékos helye lesz alkalmas.

A komposztkazal számára nem kell gödröt ásni, mert a korhadás oxigén jelenlétében folyik le, a gödörben viszont nem jut az anyaghoz elég levegő, ezért nem korhadási, hanem rothadási folyamat következik be.

Építhetünk komposzttárolót deszkából, téglából, kövekből is, sőt a kereskedelem is kínál műanyag komposztládákat.
A komposztálandó anyagot nagyon célszerű felaprítani, mert így a lebomlási folyamat gyorsabban zajlik le
A korhadási folyamatot meggyorsíthatjuk a komposzt anyag átkeverésével, levegőhöz juttatásával, valamint speciális, a komposztálást elsősegítő adalékanyagok hozzáadásával.

Az érett komposzt sötétbarna színű, homogén, szagtalan, könnyen kiszórható, környezetbarát anyag. Belőle négyzetméterenként 2-3 kg-ot ajánlatos kiszórni és azonnal bemunkálni a talajba.

agrotrend.hu / hirado.hu