Már itt van Magyarországon a parlagfűpusztító bogár

A világon jelenleg is sokakat foglalkoztat a parlagfű elleni biológiai védekezés témaköre. A tudományos eredmények alapján a legígéretesebbnek a parlagfű-olajosbogár tűnik a védekezésben, amely Magyarországon is megjelent, de még csak csekély számban – mondta az InfoRádiónak az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat ATK Növényvédelmi Intézetének igazgatója.

Az ország legfontosabb allergén növénye a parlagfű, ezért Kontschán Jenő jogos társadalmi igénynek tartja, hogy minél több környezetbarát módszert dolgozzanak ki a kutatók, és foglalkozzanak olyan biológiai védekezési megoldásokkal, amelyek csökkenthetik a pollentermést. Erre egy nagyon jó módszert kínál a parlagfű-olajosbogár (Ophraella communa), amely hazánkban nem őshonos faj, Észak-Amerikából származik, ahonnan a gazdanövény is – magyarázta a szakember.

Fotó: MTVA

Az állat már megjelent Olaszországban, Horvátországban, Szerbiában is, és a tavalyi évben néhány nem főállású rovarász megtalálta Budapesten, Soroksár környékén. A Eötvös Loránd Kutatási Hálózat ATK Növényvédelmi Intézetének igazgatója szerint várható volt a felbukkanása, hiszen a horvátországi és szerbiai előfordulása 100 kilométerre esik a magyar határtól, és megszokott, hogy ilyen esetekben az állatok természetes terjedéssel újabb élőhelyeken jelennek meg.

A parlagfű-olajosbogár – elődlegesen a lárvája – a parlagfüvet rágja, jól felismerhető kártételt okozva a növény levelein. Olaszországi vizsgálatok kimutatták, hogy ahol stabil populációja létezik, ott a parlagfű pollentermelése mintegy 30 százalékkal csökkent, ami „jó üzenet lehet az allergiásoknak”. Ugyanakkor, a dolog mégsem ilyen egyszerű – tette hozzá Kontschán Jenő –, hiszen az egyetlen ismert előfordulási helye Soroksár, ami viszonylag messze van a többi elterjedési területtől. Nem lehet eldönteni, hogy mindez egy egyszeri behurcolásnak az eredménye, vagy esetlegesen már szélesebb körben is elterjed a faj az országban – magyarázta a szakember. A Növényvédelmi Intézet a lakosság, az amatőr rovarászok, a gazdálkodók és a kirándulók segítségével próbálná felderíteni, hogy milyen mennyiségben, hol van elterjedve a parlagfű-olajosbogár Magyarországon.

A kutatókat az is érdekli, hogy az állat a parlagfüvön kívül milyen tápnövényeken fordulhat elő. Ugyancsak érdekes kérdés lehet, hogy ha megél Magyarországon, vajon ugyanolyan hatékonysággal tudja-e a parlagfű pollenjének a csökkenését okozni. Kontschán Jenő hozzátette, bár az biztos, hogy ha a bogár megtelepszik az országban, az valamilyen szintű pollencsökkentést fog okozni, de nem fogja orvosolni az összes gondot, így azokat a felhívásokat, amelyek a parlagfű kaszálására szólítanak fel, maradéktalanul be kell tartani – akár itt van a bogár, akár nem.

Az igazgató elmondta, ha a parlagfű kicsit megviseltebb formát mutat, és nem tűnnek egészségesnek a levelei, érdemes körülnézni, hogy a parlagfű-olajosbogár ott van-e rajta. Az állat lárvája barna színű, míg az imágója, tehát a teljesen kifejlett egyed egy centiméter körüli, sárgásbarna színezetű, a szárnyfedőin fekete sávok láthatók. Kérik, ha valaki ilyen bogarat lát, készítsen róla felvételt a telefonjával, és küldje el a Növényvédelmi Intézet parlagfubogar@atk.hu e-mail címére, a pontos lelőhellyel feltüntetésével.

agrotrend.hu / Infostart