Levéllyukacsosodás, monília elleni védelem

► A 4. felhívás után az előző levelemben újra írnom kellett az őszibarack tafrinájáról. A hűvös, csapadékos időjárásunk miatt azóta is folyamatosan fertőz. A meggy és a kajszi idei, súlyos moníliás virágfertőzéséről az 5. levelem szólt. Ez az időjárás ennek a gombának is kedvez, most ijesztő tünetekkel folytatta a fertőzését meggyen és kajszin is. A vesszők belsejében terjedő monília termőtestei megjelentek a vesszők felületén is. (A fák „belsejét felélő” taplógombák törnek ki hasonló módon az ágak felületére.) Még nem láttam ilyen tüneteket! Pénzes Béla professzor úr fotóján bejelöltem a monília telepeit.  

Sajnos a védekezéssel kapcsolatban nem tudok újat mondani. A fás részekben már bent van a gomba, ide továbbra sem tudunk gombaölő szereket bejuttatni. A perzselést kockáztatva próbálkozhatnak valamelyik réztartalmú szerrel (általában pirosbimbós állapotig engedélyezettek), de a védekezés lényege továbbra is a minél gyorsabb visszametszés és jövő tavasszal, virágzás környékén a kötelezően elvégzendő permetezés lesz.  

Kiváló cikket írt dr. Némethy Zsuzsanna a monília fajokról és az idei helyzetről. Érdemes elolvasni, a monília gomba fajok megismerése céljából, de a felsorolt növényvédőszerek közül kizárólag a réz hatóanyagú termékek használhatók ökológiai termesztésben.  

Moníliás fertőzés – Fotó: Pénzes Béla

► Most a levéllyukacsosodást okozó gomba (sztigmina) is jól érzi magát. A fénykép tegnap készült. A levél színén, fonákján és már a gyümölcsön is láthatják a tüneteit. Ennél a fertőzési szintnél S. O.S. permetezést javaslok. Ugyanakkor a sok, ökológiai termesztésben is engedélyezett rézkészítmény egyikét sem szabad vagy tanácsos pirosbimbós állapot után használni. Enyhébb, idejében észlelt fertőzés esetén egy nagyobb dózisú kén (pl. Thiovit Jet) alkalmazásával a perzselés veszélye nélkül avatkozhatunk be a jellemző gyümölcsszín kialakulásáig Egyébként meg marad a megelőzés, amelynek hatását csak jövőre élvezhetjük. Ezek közül a két legfontosabb: a lombhullás utáni, őszi lemosó permetezés az éves rézterhelés korlátozás figyelembevételével és metszéskor a laza, szellős lombkorona kialakítása 

Levéllyukacsosodást okozó gomba (Sztigmina) kajszin

► Járványt nem okoz minden évben, de valamilyen szinten, mindig számíthatunk a szőlőlisztharmatra. A jelenlegi időjárás nem kedvez a gombának, de mivel csak megelőzéssel védekezhetünk ellene,  ezért, ha el tudnak csípni egy eső és szélmentes fél napot, akkor érdemes megpermetezni a növényeket. A cél az, hogy a virágzásig ne engedjük felszaporodni a lisztharmatot. Már a virágok elpusztításával is elviheti a termést, később pedig nehéz kordában tartani, sérvesek lesznek a bogyók. A virágzásig most elegendő a kén (szerencsére itt bőséges a választék a biotermelők részére is), később pedig majd meglátjuk… Párás, meleg körülmények között a peronoszpóra, sőt még a szürkepenész is gondot okozhat. 

► A járdán, a kerti eszközökön megjelenő nyálkacsíkok, de már a megrágott levelek is tanúsítják, hogy megjelentek a csigák. Tavaly karácsonykor egy újabb nagytestű fajt /Cantareus apertus/ is találtak Budapesten, nyekergő csiga lett a neve. Franciaországban ették is, finom lehetett, mert ott mára védett faj lett. 

Mesterséges éjszakai búvóhelyek létesítése és a hajnali összeszedés, indiai futókacsa, sörcsapda, még hosszan sorolhatnám az internetes ajánlásokat. (A tavalyi 20. felhívásban leírtam a tejsavóból készült csigazselé receptjét.) Néhol még most is látom, hogy az ágyásokat kapamélységű árokkal keretezik be és ezekbe vastagon konyhasót, műtrágyát (sic!), fahamut szórnak. Ezek az anyagok ugyan megölik a csigákat, de ilyen töménységben károsak a talajra. Inkább csapdázzanak! De jó hír is van. Szabadforgalmú és biotermesztésben is engedélyezett a csigaparazita fonálféreg alkalmazása, elsősorban a meztelencsigák számának csökkentésére. A Biobest parazita fonálféreg felhasználható paprika, paradicsom, dísznövény és fűszernövény kultúrákban szabadföldön és hajtatásban egyaránt. 

► A szélsőséges időjárás, a sok eső megnehezítette a növények tápanyagfelvételét, sárgulnak a levelek. Ma pl. körtén és csalánon is, valószínűleg a vashiány tünetét fotóztam. Lombtrágyákkal egészítsék ki a permetlevet. A sárga levelű, vékony bőrszövetű növényeknél a perzselés elkerülése miatt, inkább az alsó dózissal dolgozzanak.  

Csalánlevél sárgulása

Körtelevél sárgulása

Jó egészséget és jó kertészkedést kívánunk: 

Zsigó György és az ÖMKi csapata

agrotrend.hu / ÖMKi