Kertészet

Így változtatta meg az ember az almát

Régen kisebb, savasabb, kesernyésebb volt az alma, mint ma, de hamarabb tönkrement tárolás közben.

Tíz alma alaptípust vizsgáltak meg kanadai kutatók annak érdekében, hogy kiderítsék, miként változtatta meg az alma tulajdonságait a termesztése. Sean Myles, a kanadai Dalhousie Egyetem mezőgazdasági docense és csapata egy gyümölcsösben dolgozott, amely több mint ezer almafajtát tartalmaz, köztük ősi örökzöld fajtákat és a kazahsztáni erdőkből származó vadalmákat.

Fotó: pixabay.hu

Megállapították, hogy az átlagos ma termesztett alma 3,6-szor nehezebb, körülbelül feleannyira savanyú és jóval kevésbé keserű, mint a vadon élő fajok, amelyekből származik – írja a Sky News.

"Történelmi feljegyzések alapján megállapítottuk, hogy az elmúlt kétszáz év almatermesztése a magasabb oldható szárazanyag-tartalmú, kevésbé keserű és a tárolás során kevésbé lágyuló alma irányába mutatott. Eredményeink számszerűsítik az alma termesztésének kezdete óta bekövetkezett jelentős változásokat, bizonyítékot szolgáltatva arra, hogy az alma nemesítése a termesztett alma folyamatos eltéréséhez vezetett a vadon élő elődfajoktól" – írták a kutatók.

A termesztett és a vadon élő alma mindezek következtében genetikusan is eltér egymástól: ezt az almanemesítés több száz évének folyamatos törekvései miatt alakult így.

"A vadon termő alma potenciálisan értékes genetikai anyagot kínál, amely hasznos lehet az alma javítása szempontjából" – tették hozá.

Az alma a világ egyik legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcse, termesztése legalább 7000 éves múltra tekint vissza.

agrotrend.hu / Infostart