Huminsavas technológiával a tavaszi fagyok ellen

A fagy közvetlen káros hatása mellett sajnos hosszútávon is jelentős gondokat okozhat gyümölcsösünkben. A gyümölcsök virágzási időszakában főként az úgynevezett kisugárzási fagy jelenségével találkozhatunk, kialakulásának oka elsősorban a nyitott égbolt és a szélcsendes időszak, aminek következtében a talajhoz közeli néhány méter magas légréteg hőmérséklete 0 °C fok alá hűlhet. A fagy keletkezése szerint beszélhetünk még szállított fagyról, amikor is egy tájegységre hideg légtömeg áramlik be. A tavasszal fellépő fagyok közül ennek a típusnak ritkább a valószínűsége.

fotó: pixabay.com

Napjainkra a gyümölcsfajok fagyállósága jól kutatott terület. Ez alapján elmondhatjuk, hogy egy faj vagy fajta fagyállóságát örökletes tulajdonságai határozzák meg a legnagyobb mértékben. Ezen felül az optimális termőterület kiválasztásával és helyes termesztéstechnológiával tudjuk növényünket felkészíteni a nem várt hideg hatásokra. Az őszi időjárás és az ebben az időszakban végzett technológiai műveletek, beleértve az optimális tápanyag utánpótlást nagymértékben befolyásolják a fák télre való felkészülését és tavaszi indulását.

A fagy károsító hatása a sejtekből történő vízelvonáson alapszik és a szöveteket a jégkristályok kialakulása teszi tönkre. Jégkristályok a sejtek közötti térben, valamint a sejten belül is keletkezhetnek, míg az előbbi enyhébb károkat okoz, addig az utóbbi súlyos elfagyáshoz vezethet.

A szövetek károsodását nagyban befolyásolja a lehűlés sebessége, általánosságban elmondható, hogy a fokozatos lehűlés mellett kisebb a károsodás mértéke, mint a hirtelen hőmérséklet csökkenésnél. Gyakori a fagykárosodás akkor is, ha a lehűlés lassú, de a felmelegedés hirtelen következett be.

A tavasz közeledtével érdemes beszélni azokról a lehetőségekről, melyekkel mérsékelhetjük a lehűlésből származó károkat. A megfelelően táplált növényeknek mindig jobb az ellenálló képessége és ez a lehűlésekkel szemben is igaz. A növényeink számára a virágzás és terméskötődés egy rendkívül energia igényes időszak, éppen ezért ekkor vannak a legérzékenyebb fenofázisban.

Az elfagyásnak leginkább kitett részek ilyenkor a fakadó rügyek, virágok és apró gyümölcskezdemények. Kis hideg igényű fajok esetében, mint a kajszi és őszibarack hazai klimatikus körülmények mellett túl hamar megkapják a szükséges hideg mennyiséget és ebből kifolyólag korán megindul a rügyek fejlődése, ami szintén fokozza a virágzáskor fellépő fagyokkal szembeni kitettségüket.

Számtalan aktív és passzív módszer ismert, amivel mérsékelhetjük a lehűlésből adódó károkat. Közismert tény, hogy minél töményebb egy oldat annál alacsonyabb a fagyáspontja. A virágzáskori kezelésekkel a sejtek oldott anyag koncentrációját befolyásolhatjuk és ezzel javíthatjuk a fagyérzékenységet. Lefordítva ez annyit tesz, hogy a tápanyagokkal jobban ellátott sejtek jobban tűrik a lehűlésből származó stresszt.

A 2019-es évben annak a lehetőségét vizsgáltuk, hogy huminsav alapú növénykondicionáló készítmények virágzásban történő kijuttatásával mérsékelhető-e a fagykár mértéke? Huminsavakról tudjuk, hogy fontos szerepet játszanak a stressz toleranciában, javítják a növények abiotikus stresszel szembeni ellenálló képességét.

Továbbá a fagy elleni védelemben a tápanyagok közül fontos szerepet tölt még be a foszfor, mely a sejtosztódás szempontjából lesz kritikus. Jelenléte a sérült sejtek, szövetek helyreállításához lesz elengedhetetlen. Kálium kedvező hatással van a növények vízszabályozására, valamint a cukrok és szénhidrátok képződéséhez is nélkülözhetetlen.

A bór a teljes növényi anyagcserét befolyásolja és alapvető szerepet tölt be a virág és termésképzésben. A cink jelenléte nélkülözhetetlen a megfelelő pollen és a virágszervek kifejlődéséhez.

2019 tavaszán kajszi és őszibarack kultúrákban állítottunk be kísérleteket a Huminisz Kft. két huminsav tartalmú növénykondicionáló készítményével.

A készítményeket az egyes beállításokban egy, illetve két alkalommal juttattuk ki, melyek időpontjait a 1. és 2. táblázatban foglaltuk össze.

A kezeléseket követően az elfagyott és épen maradt virágok arányát vizsgáltuk laboratóriumban mesterséges fagyasztás után. A laboratóriumi munkához teljes virágzásban gyűjtöttük be a virágzó vesszőket, kezelésenként 20 db-ot. A mesterséges fagyasztásos kísérlet során a természetes lehűléseket modelleztük. Óránként 2 °C-kal csökkentettük, illetve növeltük a hőmérsékletet. A legalacsonyabb hőmérsékleten négy órán keresztül tartottuk a mintákat. Kezelés után legalább 12 órán át szobahőmérsékletre raktuk a vesszőket. A fagykárosodás mértékét a virágok elmetszésével értékeltük, a belső szövetek elbarnulása alapján, kezelésenként 100 virág vizsgálatának az átlagában (2. és 3. ábra). A megbarnult szöveteket károsodottnak tekintettük, míg a zöld szöveteket épeknek (1. ábra).

1. ábra. Kajszi ép és fagykárt szenvedett virágai

2. ábra. Az elfagyott virágok aránya (%) ’Gönci magyar’ kajszin -3 °C után, teljes virágzásban levő állományban a kezelést követő 3. napon értékelve.

3. ábra. Az elfagyott virágok aránya (%) őszibarack 'Redhaven' fajtán -4,9 °C után, teljes virágzásban levő állományban a második kezelést követő 3. napon értékelve.

A hazánkban termesztett gyümölcsfajok közül a kajszi és őszibarack az egyik legfagyérzékenyebb. A 2019-es év tapasztalatai ismét megerősítették azt a tényt, hogy a fiatal fejlődő növényi részek érzékenyen reagálnak a tavaszi lehűlésekre.

Az erre az időszakra jellemző intenzív fejlődés eredményeképpen a növényi szövetekben lévő sejtnedv felhígul, aminek az eredménye a megnövekedett fagyérzékenység lesz.

A gazdaságos termesztés fontos szempontja ezért az áttelelt generatív szervek tavaszi fagytűrő képességének a javítása. Huminisz technológiával kezelt csonthéjasokban akár 10-20%-kal is mérsékelni tudtuk a fellépő fagykárt, mint ahogy azt az eredményeink is mutatták.

Oláh Richárd

független értékelő szakember

Huminisz

(X)