Híre ment a biokertészetnek

Közösségi oldalán blogban számol be nap mint nap kertje állapotáról Kovács László. A megosztott képein olyan szépek a gyümölcsök, hogy az ember legszívesebben azonnal beleharapna. A gazdánál az idén kajszi is maradt, bár okozott károkat a fagy, kevesebbet, mint máshol – írja a bama.hu.

fotó: bama.hu

– Itt nagyjából minden két héttel előrébb jár, mint a lentebb lévő területeken. A tavaszi fagy már bogyósként érte a barackfákat, persze körülbelül 60 százalékát itt is tönkretette az időjárás – mondja.

Kovács Lászlónál pár éve daganatos megbetegedést diagnosztizáltak, ekkor döntött úgy, új életet kezd, figyelni fog arra, mit eszik, és az egészségi állapota a bizonyíték rá: jól gondolkodott. Kertész végzettsége van, de mint fogalmaz, igyekszik elfelejteni, amit az iskolában tanult. 2017-ben vették meg feleségével a Tenkes-hegyen lévő kertet. Előtte folyamatosan gyomirtózták a területet, ami szerinte még most is látszik a talajon. A földbe mélylazítás után fehér-, vörös- és bíborheremagokat vetettek. Fél méter vastagságban mulcsolták a talaj kiskerti részét trágya, faapríték és szalma keverékével. Ez az elmúlt években szépen bedolgozta magát a talajba, javítva annak minőségét, tartva tápanyag- és nedvességtartalmát.

A területen 25 fajta kajszibarackfa van, plusz még legalább ugyanennyi másféle fa, mindegyiket magról nevelték. A kertész kiemeli, itt minden a biodiverzitáson alapul, többféle ukrán szilvával, barackkal, gránátalmával, datolyaszilvával, indiánbanánnal, áfonyával örökítették be a területet.

fotó: pixabay.com

– Sokan gondolják, hogy hátrányban vannak, ha maguk szaporítanak, de ez tévhit. Elvetjük a magot, és ha kikel, akkor arra rászemzünk. Rá kell nézni a kétéves fákra, egészséges, szép példányok, de a két hónapos szemzés is látványos, szépen növekednek a fák, hiszen nincs megszakítva az életciklusuk – mutat a mindössze kétéves barackfáira, majd a még csak első éves kiotofához sétálunk, amelyen jó pár kajszi piroslik. Ezt a pár szemet azért hagyták a fán, hogy mi szedhessük le.

Inkább 20 százalék kára legyen, minthogy vegyszerezzen

A kiskertben nem kapálnak, nem forgatják a talajt, minimum műveléssel gondozzák a területet. Adódik a kérdés, hogy a kár­tevők ellen hogyan védekeznek.

– A biodiverzitás hozza magával a megoldást: mindig valaki megesz valakit, kevés a kártevő. Illetve én úgy gondolom, inkább 20 százalék károm legyen, minthogy vegyszerezzek, mert abból előbb-utóbb rák lesz – mondja a gazda. Itt málnát, ribizlit, szőlőt, epret, dinnyét, tököt is szedtek már, két terület pedig még beörökítésre vár, mellyel összesen 6-700 fájuk lesz. A bő termésről a telepített növénysávok gondoskodnak, melyek itt tartják a beporzókat.

Kovács Lászlót sokan keresik tanácsért, ő pedig szívesen osztja meg tapasztalatait másokkal. Úgy véli, a jövő a vegyszermentes gazdálkodás kell, hogy legyen, hiszen ezzel teszünk a legtöbbet magunkért és a következő generációkért. Kertszomszédai is megfogadják a tanácsait: a mellette lévő szőlővel is kevesebb a gond, amióta a talajba a szakember által javasolt fűmagkeveréket elvetette a gazda.

agrotrend.hu / bama.hu