Bizakodnak a sárgadinnyetermelők

Már kapható a magyar sárgadinnye az áruházakban, piacokon; néhány hét múlva pedig nagyobb mennyiségben a szabadföldi is elérhető lesz. A legjelentősebb termőkörzet Bács-Kiskun megyében található, az időjárási anomáliák miatt pedig egyre többen térnek át a biztonságot jelentő, fóliasátras termelésre – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.

fotó: pixabay.com

A cseresznyét aranyáron mérik a piacon, akár csak a kajszit, mivel a tavaszi fagy miatt elfagyott a termés. Sárgadinnyéből viszont úgy tűnik, elegendő teremhet idén.

A Nemzeti Agrárkamara felmérése szerint itthon sárgadinnyét – a vetőmageladási és a termésbecslési adatok alapján – mintegy 525 hektáron termesztenek idén, a termőterület közel öt százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest. A szakemberek 2020-ra 16–18 ezer tonna körüli termésmennyiséggel számolnak, de ezt az időjárás még jelentősen befolyásolhatja. A hazai sárgadinnyeszezon várhatóan szeptember végéig eltart majd.

A sárgadinnye-termőterületek nagyjából egyharmada Bács-Kiskun megyében, további harmadrésze Békés és Csongrád-Csanád megyében található. Jelentős területek vannak még Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is, a többi területen szórványosan, jellemzően görögdinnye-termelés mellett foglalkoznak sárgadinnyével a termesztők.

Bács-Kiskun megyében Dunavecse határában van az egyik legnagyobb sárgadinnye-termesztő birtok. Roszik Tamás termelő közel hatvan hektáron termeszti a gyümölcsöt.

A dunavecsei termelő – aki két jól ismert hazai kiskereskedelmi lánc beszállítója is – azt mondja, idén a vírus okozta válság miatt és a gyenge forintnak is köszönhetően kevesebb importdinnye érkezik­ hazánkba. Ráadásul idén jóval kevesebb vendégmunkás van Olaszországban vagy Spanyolországban, így ezekből az országokból nem tudnak most olyan olcsón exportálni, mint a korábbi ­években.

fotó: pixabay.com

Mint elmondta, a hazai termelők teljesen ellátják a magyar igényeket. Jelenleg a fólia alatti dinnyéket szállítják a kereskedelmi láncokba, a szabadföldiek később érnek egy-két héttel. Ennek részben a hűvös és csapadékos időjárás az oka.

Roszik Tamás érzése szerint az átlagos 15–18 ezer tonnás hazai termésmennyiség idén is meglesz. A termék minősége kapcsán elmondta, aki megadja a megfelelő tápoldatot a növénynek, annak jó és finom termése lesz. Az árakkal kapcsolatban hozzátette: kilogrammonként háromszáz forint a bolti lélektani határ. ő mindig arra törekszik, hogy ez alatt maradjon a pulton a sárgadinnye ára. Mint mondta, a bolti ár több tényezőtől függ, a kereskedőcégek átlagosan harminc százalékot tesznek a gyümölcsre, és erre jön még a 27 százalékos általános forgalmi adó.

Hogy melyik gyümölcs a jobb? A zöld vagy a sárga húsú? A termelő szerint ízlés kérdése. Az előbbi – gália – jobban eltartható a pultokon, magasabb a cukorfoka is, édesebb az íze. Az utóbbi viszont jól ismert, a sárgadinnyetermés nagyon nagy többségét ez adja.

A legnépszerűbb két sárgadinnyefajta a kantalup és a gália

Magyarországon általában két sárgadinnyefajta termesztésére specializálódtak a termelők. Az egyik a kantalup fajtakör, melyek erőteljes fejlődésűek, nagy fokú ellenállósággal, sok esetben pulton tarthatósággal, jó szállíthatósággal, megújuló képességgel és termőképességgel rendelkeznek. A kantalup dinnyék enyhén gerezdelt héjúak, általában jellegzetes narancssárga hússzínűek, és az összes hazai termelés mintegy nyolcvan százalékát adják.

A másik jellegzetes fajta idehaza a gália típusú dinnyék csoportja, mely gömbölyű termésű, hálómintázatú, recézett termésfelületű, egyben a legrövidebb tenyészidejű fajtacsoport.

A fogyasztók körében a zöld hússzín és az intenzív édes íz okán a legtöbben cukordinnyeként ismerik, ez adja a hazai termelésünk fennmaradó húsz százalékát. A magyar sárgadinnye-termelés közel 95 százaléka belföldi piacra kerül, a sárgadinnye exportja a termék sajátosságai okán egyelőre csak nagyon kis mennyiségben indult meg.

agrotrend.hu / baon.hu