Keresés
Close this search box.
Keresés
Close this search box.

Kertészet

Az idei szüret is eltolódhat

Az éghajlat változása döntően befolyásolja a szőlőtermesztést és a borkészítést. Erről dr. Németh Krisztina, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ kecskeméti tudományos főmunkatársa tartott előadást egy kiskőrösi rendezvényen.

Szólt arról, hogy a szüretkezdések eltolódnak. Bár tavaly megfelelő volt az időpont, de 2018-ban már egy hónappal korábban szinte az összes szőlőt leszedték. Egyre többször tehetik fel a szakemberek a kérdést: vajon át kell-e írni új időpontra a szüretelések dátumát? Szólt az egyre gyakrabban megjelenő aszálykérdésről is, illetve arról is, hogy a csapadék egyenetlenül hullik le – írja a baon.hu.

fotó: pixabay.com

Azaz sokszor két nap alatt zúdul le annyi, mint amennyinek egy hónap alatt kellene áztatnia a földet. Hogyan tud a növény alkalmazkodni a megváltozott időjáráshoz? Tolerálnia kell ezt a növénynek a megváltozott helyzetet. Ebben pedig az embernek kell segítenie. Az ültetvényeken megjelent a farontó betegség (gyűjtőnéven esca), mely legalább 80-féle kártékony gombafajt feltételez.

A talajtól függően lehet, hogy más károsít Somlón és más például a Kunságban. Míg 1875-ből a legfontosabb betegségként a filoxérát emlegették, addig manapság legalább ugyanolyan módon kell ezekre a gombás fertőzésekre figyelni. Olyan kártevők telelnek át, amelyek gondokat jelentenek.

A kutató elmondta: az 1875–2014 között megfigyelt új károsítók száma 16 volt. De 2004–2014 között bukkant fel 5 új faj, azaz az összes károsító harmada. Majd 2014 után újabb 4-5 károsítót jegyeztek a szakemberek.Vagyis látható, hogy a folyamat felgyorsult. Ha egy 1800-as években íródott szakmai könyvet néz át a hozzáértő szakember, akkor azt látja, hogy ezekről a régi-új károsítókról annak idején a növényvédelmi szakemberek már értekeztek. De később ezek a fajták szinte eltűntek.

Az előadó szólt arról is, hogy a kártevők áttelelése jelentős részben annak is köszönhető, hogy a klasszikus hideg telek mára eltűntek. Az idei év januárjának átlagos hőmérséklete +1–2 °C körül alakult, februárban ez már 5,4 °C-os átlagot mutatott. A téli időszakban szinte alig állt le a szőlő. A korábbi 30 éves átlaghoz képest az elmúlt két évben 3-4 °C-kal volt melegebb, mint az említett évtizedekben.

A folyamatos melegedésre a hőségnapok számának az emelkedése mutat példát. Míg 1901–51 között 20–25 olyan nap volt, amikor 30 °C felett volt a hőmérséklet nyáron, addig például csak tavaly ez a szám 66-ra emelkedett. Az adatokat a miklóstelepi adatokból szemlézte az előadó. A fagyos napok száma jelenleg nem éri el a 80-at, míg 1901–51 között átlagosan 100–110 volt – mondta el az előadó.

agrotrend.hu / baon.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés