Kertészet

Visszaszorult a hazai málnatermesztés: a piacon főként drága import málna kapható

Szinte teljesen lenullázódott a hazai málnatermesztés az elmúlt években, aminek a klímaváltozások kívül egyéb okai is vannak. Most kutatók agrárerdészeti környezetben kísérleteznek a magyar málna megmentésével.

Lényegében elbúcsúztatta a hazai málnatermesztést egy tavalyi interjújában Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A korábban a termelők között is népszerű gyümölcs ugyanis már csak szórványban, kis területen fordul elő. Az 1980-as években még közel hétezer hektáron termeltek málnát Magyarországon, évi 25-30 ezer tonna mennyiségben, az ezredfordulón pedig már csak 1500 hektáron, 10-15 ezer tonna terméssel. A KSH adatai szerint pedig az elmúlt években alig láthatóvá vált a magyar málna termőterülete: 2023-ban 197, 2024-ben pedig 182 hektár volt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB adatai ugyanakkor ennél is siralmasabb képet mutatnak, így 2022-ben már csak 101 hektár hazai málnatermő terület.

Forrás: pixabay.com

A málnatermesztés legnagyobb problémái Magyarországon a megváltozott klíma, a nagy kézimunkaerő-igény és – részben ebből adódóan – a termelés gazdaságosságának hiánya. A szakértők szerint a málna a hűvösebb, kiegyenlítettebb klímát igényli, valamint az egyenletes vízellátást és a fagymentes környezetet. A megfelelő termőhelyi adottságok elvileg

  • a nógrádi,
  • a vas-zalai,
  • a somogyi és
  • az észak-magyarországi régiókban

vannak – illetve sokak szerint reálisan nézve – voltak meg. Öntözés nélkül viszont elképzelhetetlen a termelése, mivel évi 800-1000 milliméter körüli a vízigénye.

Hová tűnt a magyar málna?

A piacokon mindannyian tapasztalhatjuk a magyar málna visszaszorulását, és a málnaimport meghatározóvá válását. A KSH adatai szerint Magyarországra elsősorban Spanyolországból érkezik a friss import málna, amelynek mennyisége tavaly 65 százalékkal, 560 tonnára nőtt. Az idei év első öt hónapjában a friss málna beszállítása 11 százalékkal, 337 tonnára növekedett az előző év azonos időszakához képest.

A döntően Szerbiából és Németországból érkező fagyasztott málna behozatala 12 százalékkal, 1,29 ezer tonnára, a kivitele 61 százalékkal, 210,5 tonnára esett 2024-ben az előző évihez képest. Az idei év első öt hónapjában a fagyasztott málna importja 19 százalékkal 573,4 tonnára, a kivitele 59 százalékkal 60 tonnára csökkent éves összevetésben. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) piaci adataiból pedig az derül ki, hogy a belföldi málna a 23. héten jelent meg a Budapesti Nagybani Piac a kínálatban. Nem is volt olcsó mulatság:

a málna ára 51 százalékkal, kilónként 3088 forintra nőtt az idei 23–30. héten az előző év azonos periódusához képest.

Ahogyan a menetrendszerűen fagykárokat szenvedő kajszi, úgy a málnatermesztés megmentésére is indult kutatás: a hazai málnatermesztés részben a klímaváltozás miatti súlyos helyzetére keresnek megoldást a Soproni Egyetem, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) támogatásával. A projekt lényege, hogy a bogyós gyümölcsöket fás szárú növényekkel kombinált agrárerdészeti rendszerekben termesztenék.

Fertődi kísérleti ültetvényeikben azt vizsgálják, hogy a fák mikroklímát szabályozó hatása miként járulhat hozzá a bogyós gyümölcsök – köztük a málna – fenntartható és a környezeti változásokhoz alkalmazkodó termesztéséhez.

Lehetséges? A málna gazdaságos termesztése

A kutatás eddigi eredményei biztatóak: a fertődi ültetvényekben mért adatok alapján a bogyósok – megfelelő technológiával és környezeti védelemmel – továbbra is sikeresen termeszthetők Magyarországon is. Varga Jenő, a MATE kutatóállomás-vezető tudományos főmunkatársa egy júliusi szakmai rendezvényen a legnagyobb nehézségek között említette, hogy fő málnafajtáink érési ideje arra a periódusra esik, amikor akár 35-40 Celsius-fokos hőmérséklet is előfordul.

A légköri szárazság és a perzselő napfény pedig nem csak hátráltatja a növény és a gyümölcs fejlődését, de levél- és gyümölcsperzselődést, napégést is okoz. A nemesítési lehetőségek ilyen mértékű alkalmazkodáshoz már nem elégségesek, ezért

  • a növények árnyékolására,
  • kedvezőbb mikroklíma kialakítására

van szükség, amire az egyik megoldási lehetősége az agrárerdészeti rendszerben történő termesztés – magyarázta.

A folyamatos figyelem és a szakértelem viszont ebben a közegben is nélkülözhetetlen, hiszen a túlzott árnyék már kedvezőtlenül hat a növekedésre, így idővel a fás vegetáció ritkítására lehet szükség. Ugyanakkor az öntözés annak ellenére elengedhetetlen, hogy a fák javítják a mikroklímát és jelentősen növelik a bogyós kultúra vitalitását – fogalmaztak a kutatók.

agrotrend.hu / Világgazdaság

Kapcsolódó tartalom:
Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Agrárpiac3 nap telt el a létrehozás óta

Drasztikus áresés rázta meg a sertés- és tejpiacot, súlyos hónapok várnak az állattartókra

Biztatóan indult az idei év a teljes hazai állattenyésztési ágazatban, ami még az első tíz hónapban is folytatódott, így mindenki...
Fókuszban3 nap telt el a létrehozás óta

Eötvös József-díjjal ismerték el Tossenberger János életművét

Eötvös József-díjat kapott prof. Dr. Tossenberger János a magyar agrár-felsőoktatás, a takarmányozás-tudomány és az oktatásirányítás meghatározó szereplőjeként végzett tevékenységéért. Tossenberger...
Fókuszban3 nap telt el a létrehozás óta

Kalászos állományok őszi állapota 2025

Valós szántóföldi megfigyelések, kockázatok és agronómiai válaszok. A kalászos kultúrák továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a magyarországi szántóföldi növénytermesztésben:...
Agrárpiac3 nap telt el a létrehozás óta

Vetőmagpiaci trendek, jelentős területcsökkenés és változó kereslet a főbb szántóföldi kultúrákban

Magyarország vetőmag-szaporító területe 2024-ben a Nébih adatai szerint az összes szemlélt terület alapján 110,4 ezer hektárt ért el (zöldség- és...
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés