Válság és tisztulás előtt a Balatonboglári Borvidék

A Balatonboglári Borvidék 3700 hektárt foglal magába, ám a fitoplazma terjedésének következtében ez a terület akár 2 ezer hektárra is összezsugorodhat hamarosan, ugyanis olyan gyors ütemben történik a szőlőkivágás, ami miatt nincs más megoldás a fertőzés megállítására. A hír első hallásra nem túl biztató a borvidék számára, viszont más megközelítésből nem biztos, hogy szükség van ekkora területre, ugyanis a hatékonyság nem csak a jelenlegi méretek között garantált. Szakemberek szerint most jött el a hatékony növényvédelem ideje, amikor nagy szükség van a szaktudásra, mert a lelkes amatőrök kora véget ért, a hibázás ugyanis végzetes lehet.

Forrás: pixabay.com

Ezen a véleményen van Mátrai Zoltán szőlősgyöröki agrármérnök is, aki a falu határában 15 hektáron gazdálkodik, de van rálátása a teljes borvidékre. Mint mondja, a jövedelmezőség annyira kifeszített egyetlen hektáron, hogy a szakemberek minden tudására szükség van a legkisebb bevétel miatt is. Vége van annak az időszaknak, hogy korszerűtlen gépekkel, szaktudás nélkül, nagy szavakkal és kijelentésekkel dolgozzunk a földeken.

Eljött a tisztulás ideje a Balatonboglári Borvidéken?
Az egykori borkombinát területén az egyik cég mintát szolgáltathat bárki számára azzal, hogy nagy területen hogyan lehet dolgozni profi szinten, vagyis kiváló szakemberekkel és jó technológiával. Az osztatlan közös területek sorsa azonban ránehezedik a borvidékre, mert továbbra is vannak olyan részek, ahol például 50 szőlő sornak 25 tulajdonosa van és ha akár csak egyvalaki nem műveli rendesen, akkor bekövetkezik a baj. Mátrai Zoltán szerint ha egyszer rendeződnek a tulajdonviszonyok, akkor kivetik maguk közül azokat a gazdák, aki nem látja el a növényvédelmet.

Az amerikai szőlőkabóca a hetvenes évek óta jelen van Európában, de a fitoplamza már előtte is létezett, a köztes gazda kabóca viszont megfertőzi a tőkéket. Mivel például a franciák is együtt tudnak vele élni, ezért nekünk is meg kell tanulni azt a technológiát, amellyel kezelhető a fertőzés. Ehhez itt is hozzá kell szokni, vagyis még jobban oda kell figyelni a növényvédelemre. A kabócát 2013-ban fedezték fel Zala megyében, azóta 12 év telt el, de most érkezett el az idő a rovar kiirtására. Egyszer szaporodik egy évben a kabóca és ha időben eltaláljuk a kellő időpontot, akkor a csapdázás eredményes lehet -foglalta össze Mátrai Zoltán.

Most van szerepe igazán a szakértelemnek
Központilag felmérték az ültetvények állapotát abban a térségben is: Mátraiék 15 hektárja viszonylag szeles területen, egy dombtetőn található és emiatt a gombás fertőzés esélye kisebb és tőkéről tőkére végig vizsgálva az ültetvényt, nem találtak kabóca jelenlétére utaló nyomot, ami nem azt jelenti, hogy soha nem jelenik meg, de mások felelőtlen viselkedése őket nem befolyásolja. Viszont fontos tudni, hogy a kabóca képes akár másfél kilométert is repülni, ezért a Szőlősgyörök körül lévő erdősáv védelmet nyújt, de a biztonság kedvéért rovarölővel azt is permetezik, mert a kabóca az akácfán és a bálványfán is jól érzi magát.

Összességében elmondható, hogy van kitörési lehetőség 2 ezer hekktáron is a Balatonboglári Borvidéken, mert a kevesebb termés jobban is eladható, főleg ha az minőségi és egészségesen kezelt. Az is elgondolkodtató, hogy szükség van-e 200 fajtára, ugyanis akár öttel is lehet boldogulni és nyereséget elérni. Mátrai Zoltán azt mondja, hogy egyrészt piacképesebb terméket lehet előállítani, másrészt sok borász a bor mellett elkezdte a pezsgő készítését is, míg mások must formájában adják el a szőlőt. „Nyilván az a gazda, akinek a szőlőjét kivágják, az nem lesz boldog, de sokan a kivágás után nem terveznek újratelepítést, mert a szőlőnél is van méretgazdaságossági szempont, például a mi 15 hektárunk az alsó határa ennek a megélhetési minimumnak, de ezt szeretnénk fejleszteni 20 hektárra”.

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu