Tudnivalók a lemosó permetezésről

A lemosó permetezéssel gyéríthetjük a károsítók mennyiségét és könnyíthetünk az évközi növényvédelmünkön. Ezt őseink is jól tudták és okosan alkalmazták is! Számos hazai szakirodalmi forrás található azzal kapcsolatban, hogy már a 1780-as évektől „tél végi permetezés” néven rendszeresen bevetették ezt a növényvédelmi módszert, az akkori kezdetleges anyagokkal (pl. mész, konyhasó+vízüveg keverékével mohák, zuzmók és gombák ellen), több-kevesebb sikerrel.

A kevesebb sikert valószínűleg nem a kijuttatás módja okozta (már akkor is bő lé mennyiséggel javasolták), inkább az alkalmazott kémiai anyagok összetétele. Jól tudjuk, az idő mindent igazol, úgy különösen, hogy ha a napjainkban használatos növényvédő szerekkel, korszerű formulázással alkalmazzuk ezt a korai növényvédelmi eljárást.

Általános szabály, hogy a lemosó permetezést a rügypattanáshoz közeli állapotban végezzük el, hogy a telelőhelyről előjövő kártevőket minél nagyobb arányban gyérítsük.

A réz készítmények biztonságos használata érdekében csonthéjasok közül őszibarackban legfeljebb rügyfakadásig, kajsziban pirosbimbós állapot végéig, cseresznyében, meggyben fehérbimbós állapot végéig, almában, körtében a zöldbimbós állapot végéig permetezzünk, így elkerülhetjük a perzselést.
Szőlőben rügy gyapotos állapotban a leghatásosabb a tél végi permetezés, mert ekkor a kis előbújó gyapotszálak között a rügyekben telelő atkák is elérhetővé válnak az olaj- illetve kéntartalmú készítmények számára (utóbbi jelentős gyérítő hatásáról is ismert). Ha már a szőlőt említjük, azokban a kertekben is javasolt az olaj tartalmú szerek használata, ahol a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegségét terjesztő vektor, az amerikai szőlőkabóca is felszaporodott. A kéregrepedésekben áttelelő tojások számának csökkentése nagy segítségünkre lehet majd a későbbiekben.

Fertőző cseresznyemúmia a kipattanó rügyek mellett
Fotó: Zsigó György

A lemosó permetezésre használt réz tartalmú készítmények a gombás-és baktériumos betegségek többsége ellen hatásos mint pl. az almatermésűek tűzelhalás betegsége, varasodás a baktériumos-és gombás ágelhalások (csonthéjasokban gutaütés). Kajszi, cseresznye, meggy, szilva esetében a sztigminás levéllyukacsosodás és egyéb levélbetegségek illetve az őszibarack és szilva fákon a tafrinás betegség (elsősorban) rügyekben áttelelt fertőző képleteit csökkenthetjük jó eséllyel. Málnában, szederben a vesszőbetegségek (didimellás, leptoszfériás betegség), dióban baktériumos és gombás ágelhalások esetén javasolható a rezek használata.

A különböző lisztharmatos megbetegedések és néhány egyéb fent említett gomba betegség (varasodás, monília, tafrina stb.) fellépésekor jusson eszünkbe a kén tartalmú készítmények használata, különösen akkor ha a pajzstetvek, atkák, levéltetvek áttelelő alakjai, illetve körtelevél bolha is megtalálható a kertünkben.

A kén tartalmú lemosó szerek rovarölő hatása olaj tartalmú szerekkel (növényi olaj, paraffin olaj, ásványolaj) fokozható, mely egyrészt a permetlé jobb tapadását eredményezi a kéreg felületen másrészt a kártevők áttelelő tojásainak felületét bevonja, így azok a légzés fokozódásával (légzőnyílások kialakulásakor) elpusztulnak az olajréteg alatt.

A lemosó permetezést 5 oC feletti hőmérséklettől végezzük el (a kén tartalmú készítmények e felett fejtik ki hatásukat), nagy lé mennyiséggel (800-1500 l/ha) kijuttatva. Ha több, nagyobb méretű fa kezelését kell megoldanunk, célszerű a motoros háti permetezőt elővenni már ehhez a munkához is, de ekkor alacsonyabb nyomás tartományba üzemeltessük a gépet, hogy a permetlé cseppek túl finom porlasztását és az elsodródást is elkerüljük. Ha a gyümölcsfáink közvetlen a szomszéd udvarával, leendő veteményes kertjével határos területen vannak, ne felejtsük el értesíteni a permetezési szándékunkról!

agrotrend.hu / novenyvedoszer.hu