A növényvédelmi előrejelzés elengedhetetlen a hatékony védekezéshez és a gazdaságos növénytermesztéshez. A 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet alapján 2014-től kötelezően alkalmazandó az integrált védekezés, aminek egyik alapvető pillére az előrejelzés.
Nem figyelmen kívül hagyható, hogy az integrált védekezés az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) vállalásai között is megtalálható. A védekezés optimális időpontjának meghatározásában főként a rövid távú előrejelzés segít. Ki kell emelnünk, hogy az előrejelzés mindig egy adott területre és csak egy bizonyos időszakra érvényes. Sőt sokszor igen rövid az az időszak, amikor a károsító még sebezhető és növényvédőszeres kezeléssel a kártételt meg tudjuk akadályozni. A leggyakrabban szín- és feromon csapdát használunk, de a fénycsapda is sok kártevő ellen eredményesen alkalmazható. A fogott egyedek számából következtetés vonható le a kártevő tömeges rajzáskezdetére, valamit rajzásdinamikájára is.
Az egyes rovarok számára bizonyos színek vonzóak, amik lehetőséget adnak a csapázásukra. A legelterjedtebb a sárga színcsapda használata (1. kép), mivel a zöld növényzetről visszaverődő fény színében gyakori a sárga színárnyalat. Többek között a levéltetvek, a liszteskék, a legyek, a fénybogarak is preferálják a sárga színt. A tripszek a kék, míg a gyümölcsdarazsak a fehér színre reagálnak pozitívan. Azonban a színcsapdák nem rendelkeznek kellő szelektivitással, hiszen nem csak a károsítókat, hanem más ízeltlábúakat, köztük hasznos szervezeteket (pl.: fátyolkát, fürkészlegyet) is fognak. Az előrejelzés mellett a színcsapda a károsító egyedszámának csökkentésére is alkalmas.
1. kép: Sárga ragacslap használata cseresznyelégy ellen (Forrás)
Ezzel szemben a feromoncsapda nagyobb szelektivitást mutat. A feromonok olyan vegyületek, melyek a rovarok kémiai kommunikációban játszanak szerepet. A növényvédelemben leggyakrabban az ivari feromonokat, vagyis a sexferomonokat alkalmazzuk (2. kép). A sexferomonok az adott fajra jellemző specifikus illatanyagok. Többnyire a nőstény termeli, segítségével találják meg a hímek az ivarérett nőstényeket. Így a csapda kizárólag a hímeket vonzza. Számos faj esetében a sexferomonokat azonosítani tudták, ami lehetővé teszi szintetikus előállításukat. Főként lepkék (pl.: keleti gyümölcsmoly, barackmoly, vadgesztenyelevél-aknázómoly), de más rovarok esetében (pl.: kukoricabogár) is alkalmazható. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara csapdázási hálózata is feromoncsapdákon alapszik.
2. kép: Szőlőmoly feromon csapda (Forrás)
A fényre repülő rovarok gyűjtésére a fénycsapda is alkalmazható, ami lepkefajok ellen a legeredményesebb. A leggyakrabban bagolylepkék -pl.: vetési bagolylepke, káposzta-bagolylepke vagy amerikai fehér szövőlepke- rajzását figyelik meg vele, de a vándorló lepkefajok elleni védekezésben is fontos szerepet töltenek be.
Nemcsak a kártevők, hanem a kórokozók ellen is lehetőségünk van előrejelzés alapú védekezésre. Leggyakrabban előrejelző modellek használata jellemző, melynek alapja a klimatikus tényezők ismerete. A hőmérséklet mellett a csapadéknak van a legnagyobb jelentősége. Azonban számos kórokozó esetében a levélfelület nedvesség időtartalma is jelentősen befolyásolja a fertőzést. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a gazdanövény fejlettséget sem, ami meghatározza a kórokozókkal szembeni érzékenységet. Emellett a kórokozó sajátosságainak és a fertőzési források ismerete is elengedhetetlen. A gombák áttelelő képleteinek érettségét, a spóraszóródás idejét különböző módszerekkel az ültetvényben és laboratóriumi körülmények között is meghatározhatjuk, de több évtizedes adatsorokból is következtethetünk az időpontra (3. kép). Főként almafa varasodás, ervíniás elhalás, szőlő lisztharmat és szőlő peronoszpóra betegségek ellen jellemző az előrejelző modellek alkalmazása.
3. kép: Elektromos spóracsapda (Forrás)
agrotrend.hu / NAK / Fodor Attila
