Nagyon sokan felhagytak a málna termesztésével

Sokan már csak elbeszélésekből ismerik a gurulós málna kifejezést, vagy annak a történetét. Ahhoz, hogy guruljon, időben kellett leszedni, vagyis amikor már érett volt, de még nem túlérett. Ahol még egyáltalán foglalkoznak vele, ott az egyszer termő málna a legismertebb, de annak idején létezett az úgynevezett folyton érő is, amelyről júliustól kezdve a fagyos idők kezdetéig lehetett szedni a termést. Napjainkban évente 10 deka az egy főre jutó éves fogyasztás, a termesztése nem kifizetődő, a fogyasztói ára 8-10 ezer forint / kilogramm. De hogyan jutottunk el idáig és lehet-e újra nyereségessé tenni ezt a bogyós gyümölcsöt?

A nyolcvanas években még többezer hektáron termesztették és Európa egyik legnagyobb málnatermelője voltunk. A fagyasztott gurulós málna egész Európában híres volt, de az elmúlt 20 évben megindult egy lejtmenet: az egyik ok a klímaváltozás, a másik a munkaerőhiány. A két évtizedes folyamat mára oda vezetett, hogy néhány tíz hektárnyi málna termőterületet tartunk számon. Így kijelenthetjük, hogy szinte megszűnt és kikerült a magyarországi köztermesztésből.

Vegyük sorra az előbb említett két tényezőt. A klímaváltozás azt jelenti a málna esetében, hogy nem bírja ezt a meleg, száraz, aszályos nyarat, amelyhez a perzselő UV-sugárzás is csatlakozik, ezért nincsenek olyan klimatikus viszonyok, mint a lengyeleknél és emiatt sokkal magasabb az önköltsége. Vannak olyan mikro körzetek, vagy tapasztalt termelők, akik védett körülmények között – fólia takarása alatt – profin megoldják, ezért nekik van egyedül esélyük ezzel a gyümölccsel jövőt tervezni.

A másik nagy ellenség a munkaerőhiány: a málnának messze a legnagyobb az élőmunka igénye a gyümölcsfajok között, ezért rövid időszakra, nagy mennyiségű munkaerőt találni a legnagyobb kihívás. Ez a két nehézség együtt tette tönkre a hazai málnatermesztést, ezért nem lehet abban bízni, hogy a következő években az időjárás alakulása, vagy a munkaerőhelyzet megváltozhat.

Forrás: pixabay.com

A lengyelek és a szerbek nyertesei a málnának
Évtizedekkel ezelőtt a málna legfőbb termesztőkörzete az Északi-Középhegység volt, ma már ez a megmaradt néhány tíz hektár szétszórtan található meg az országban, köztük a Dunántúlon, északon, vagy a Dél-Alföldön vannak egy-két hektáros ültetvények. A málna egy olyan gyümölcs, amit ha kiegészítünk a lengyel és a szerb importtal, a szezonja akkor is 6-8 hét, tehát egy rövid időszakban fogyasztott gyümölcsről van szó, ráadásul az egy kilogrammra vetítve egy viszonylag drága előállítású gyümölcsről beszélünk a 8-10 ezer forintos kilónkénti fogyasztói ár mellett. Ezért 2 hónap alatt egy viszonylag drága gyümölcsből nagy mennyiséget nem fogyasztunk.

Szerbia a világ egyik legnagyobb málna exportőrének számít, ahol óriási hűtőház kapacitás áll rendelkezésre az igények teljesítésére. Közel 20 ezer hektáron termesztik és 90 ezer tonnát exportálnak. Évente több száz millió eurós bevétele van a málnából Szerbiának. A munkaerőhiány miatt azonban nem sokáig tarthatók fenn ezek a számok.

A lengyel málnafajták népszerűek lettek a termesztők körében, főleg 2003 óta, amikor a Polka az országos fajtajegyzékre került. A fajtát Lengyelországban főleg szabadföldi körülmények között termesztik, gyümölcsét a feldolgozóiparnak szánják. Ismétlődő érésű, de nagyrészt az egyéves hajtásain terem. Az általában július végén, augusztus elején kezdődő szüret 3 hónapig tart. Közepes növekedésű fajta, gyümölcse nagy vagy közepes, kissé hosszúkás, tömör, fényes, élénkvörös színű és igen ízletes. A Polka jelenleg jelentős helyet foglal el Lengyelország és a világ málnatermesztésében. Gyümölcsének magas minősége nem maradt észrevétlen a külföldi termelők körében sem.

Idehaza az almához tudjuk leginkább viszonyítani azt, ami a málnával történt. Az alma fogyasztása idehaza 11-12 kilogramm egy évre, vagyis 120 ezer tonna. A málna ennek tört része: néhány 10 deka egy főre lebontva évente a fogyasztása, ami pár 1000 tonnát jelent. Ebből legfeljebb 1000 tonnára tehető a hazai málnatermés és a maradék 1-2 ezer tonna importból származik, vagyis  Lengyelországból és Szerbiából.

agrotrend.hu / novenyvedoszer.hu