Kertészet
Mit tehetünk a csupasz csigák ellen?
A kiskertek növényeit sokfél kártevő támadhatja meg. A meztelen csigák komoly károkat okozhatnak a zöldségesben és a virágágyásokban is. Megmutatjuk, hogyan ismerd fel a jelenlétüket, és milyen természetes módszerekkel védekezhetsz ellenük hatékonyan.
A meztelen csigák minden kertészkedő rémálmai közé tartoznak, különösen csapadékos nyarakon. Ezek a házatlan kártevők akár egyetlen éjszaka alatt is tarra rágják a növényeket, főként a zsenge zöldségeket és virágokat. Bár nem minden csigafaj káros, a spanyol csupaszcsiga különösen agresszívan terjed, és évente több ezer forintnyi kárt is okozhat a kiskertekben. Szerencsére több természetes módszer is létezik a visszaszorításukra.
Házas csiga elleni védekezés lépései
Nagy Szabolcs elmondta, hogy a meztelen csigák jelentős károkat okozhatnak a kertekben, elsősorban a lágyszárú növények, zöldségek és virágok károsításával. Kártételük a levelek, szárak és termések megrágásában nyilvánul meg, ami csökkentheti a termést és súlyos esetben a növények pusztulásához is vezethet, mivel képesek egyetlen éjszaka alatt is tarra rágni a növényeink levélzetét.
– Nem minden csiga okoz nagy kártételt a kertünkben: a házas csigák legtöbbször nem okoznak nagy gondot, sőt sok esetben hasznosak is lehetnek. Azonban a házatlan, avagy „meztelen” rokonokat nem véletlenül nem látja szívesen a kertészkedő a kertjében az elmondottak miatt.
A hazánkban található mintegy 25 házatlan csigafaj közül csupán tíz azonosítható kártevőként. Egy felmérés alapján a valóban kártékony fajok a kertekben évente több ezer forintnyi kárt is okoznak. – fogalmazott Nagy Szabolcs kertészeti tanácsadó.
Forrás: pixabay.com
A meztelen csigák többféleképpen is tudnak kárt okozni
A szakember elmondta, hogy a csigák a levelekbe lyukakat rágnak, vagy a levélfelületet szinte teljesen elpusztítják. A fiatal növények szárát is megrághatják, ami a növények gyengüléséhez vagy elhalásához vezet. A zöldségek és gyümölcsök felszínét is megrághatják, csökkentve a termés minőségét és mennyiségét.
– Sok esetben a rágásokat okozhatja csiga vagy hernyó! Könnyen meg tudjuk különböztetni mivel a meztelen csigák nyálkás nyomot hagynak maguk után a talajon és a növényzeten is, ami nemcsak esztétikailag zavaró, de fertőzési forrás is lehet.
A legnagyobb károkat a spanyol csupaszcsiga okozza az összes csiga közül. Rendkívül szapora és invazív faj, képesek a telet is átvészelni a mostanság elforduló „melegebb” téli időjárásnak köszönhetően. Kedvező években, amikor csapadékosabb a tavaszunk és a nyarunk akár két nemzedékük is kifejlődhet. – hívta fel a figyelmet Nagy Szabolcs, aki hozzátette, hogy életmódjukat tekintve a meztelencsigák – köztük a spanyol csupaszcsiga is – kedvelik a nedves, párás helyeket, az elhanyagolt, burjánzó kerteket. Májustól őszig tart a kártételük, napközben nyirkos kövek alatt, vízaknák, kutak, nyesedékek alatt és környékén húzzák meg magukat, majd éjjel indulnak a haszonnövényeink károsítására.
Kiemelte, különösen kedvelt növények közé tartoznak a zöldségeknél a saláta, káposzta, spenót, retek, répa zöldpaprika levele, palánták, fiatal fűszernövények. Virágok közül a büdöske (bársonyvirág), dália, árvácskafélék. Szeretik a pitypangot, mert szinte minden kertben előfordul ez a gyomvirág, ezáltal még nagyobb számban szaporodnak a csigák.
Meztelen csiga ellen: Hogyan védekezzünk ellenük természetes módon?
Nagy Szabolcs szerint a legjobb itt is a megelőzés ezért tartsuk mindig rendben a kertünket! Szüntessük meg az elhanyagolt, nyirkos területeket, és ne hagyjuk a csigacsalogató pitypangokat elszaporodni! Távolítsuk el a lehullott leveleket, a lenyírt füvet pedig gereblyézzük össze, és tegyük a komposztba, a nagyméretű építési hulladék például kövek, deszkák ne maradjanak a veteményesben, mert alattuk a csigák átvészelik a nyári kánikulát is.
– A konyhakertet lehetőleg napos, száraz helyen alakítsuk ki. A magaságyás is hatékony lehet a csigák ellen, a magaságyás felső pereménél érdemes kialakítani szúrós minikerítést is. De telepíthetünk profi csigakerítést is, amely a villanypásztor elvén működik. A huzalokba vezetett áram megakadályozza a csigák bejutását a bekerített területekre. Védhetjük a veteményesünket olyan természetes anyagokkal, mint: apróra zúzott tojáshéj, fűrészpor, apró kőzúzalék, fahamu, kávézacc, amelyen a csigák nehezebben mozognak – sorolta.
Forrás: pixabay.com
Hozzátette, hogy számos egyéb módszer létezik a meztelen csigák elleni védekezésre még, többek között: sörös csapdák.
– A csupaszcsigák imádják a sört, nincs más dolgunk, mint leásni egy rossz edényt, petpalackot a veteményesünk földjébe, majd félig megtölteni sörrel és vízzel, az edény reggelre tele lesz megfulladt csigával – magyarázta.
Elmondta, hogy hatékonyak még a deszkacsapdák, vizes kartonpapírcsapdák. Vannak csigariasztó szerek, amik kertészeti mezőgazdasági boltokban kaphatóak, melyek a csigákat távol tartják a növényeinktől. Természetes ellensége lehet az indiai futókacsa, futóbogarak, a futrinkák, a varangyos békák, a sün és a vakond is.
– Este, amikor a csigák tevékenyek, menjünk ki a kertbe, és lámpa fényénél szedjük össze a kártevőket.
Sokan mondják, hogy étkezési sót szórnák a talajra a csigák ellen. Ne szórjunk sót, nem környezetbarát megoldás, és a talajnak sem tesz jót. – hívta fel a figyelmet Nagy Szabolcs.
Javasolja, hogy a napi öntözést időzítsük inkább kora reggelre, hiszen a meztelencsigák éjszakai állatok, és a nedvességet szeretik, az esti locsolással tehát kedvező feltételeket teremtünk számukra. Ha tehetjük, váltsunk felső öntözésről csepegtető módra, ami a gyökérzónát célozza meg, a növény többi részét pedig szárazon tartja.
Fontos itt megjegyezni, hogy a meztelen csigák a kertben természetes szerepet is betöltenek, mivel sok fajtának nincs számottevő kártétele! Például a talaj humusztartalmának növelésében és a szerves anyagok lebontásában. – emelte ki a szakember.
Hozzátette, ültessünk olyan növényeket akár veteményesünk köré védőfalként is, melyeket ki nem állhatnak a meztelencsigák. Ilyen például a zsálya, a fokhagyma, metélőhagyma, a majoránna, a kakukkfű, a levendula, az üröm, az édeskömény, az ánizs vagy a rozmaring. A spanyol csupaszcsigák utálják a begóniát, a fekete ribizlit és a paradicsomot is.
– A fenti tippek egyike sem száz százalékos hatékonyságú, ezért érdemes tehát egyszerre többet is kipróbálni és alkalmazni közülük! – hívta fel a figyelmet Nagy Szabolcs.
agrotrend.hu / heol.hu
Történelmi jelentőségű agrárképzés a Debreceni Egyetemen
Európában egyedülálló kettős diplomát szerezhet az a négy hallgató, akik először nyerték el a Debreceni Egyetem és az Amerikai Egyesült...
Rekordot döntött a Németországba irányuló paprikaexport Marokkóból
Az előző szezonban haladta meg először az 50 ezer tonnát a német piacra szállított áru volumene. Marokkó tovább erősítette pozícióját...
Országos blokádra készülnek a görög gazdák
Az uniós agrártámogatások több milliárd eurós jogtalan kifizetése miatt országos blokádot szerveznek a demonstrálók, és Athén körülzárását tervezik. A Görögországban...
Vizsgálat indult a Bászna Gabona Zrt. ügyében, a kormány segít a gazdáknak
Nem hagyja magára a gazdákat a bajban a kormány a Bászna Gabona Zrt. ügyében sem! – szögezte le Nagy István...
Mekkora lesz a napraforgó túlkínálat?
NAK Dinnye sajtótájékoztató – Varga István
NAK Dinnye sajtótájékoztató – Göcző Mátyás interjú
Ki korán kel, annak kávé kell
Tovább nő a globális gabona- és olajosmag-kereskedelem
Ingyenes, nyolcrészes ChatGPT-képzést indított a VOSZ
50 év tapasztalat és globális jelenlét – jubileumi beszélgetés a Fliegl Kft.-nél
Növényvédelmi kezelések adatszolgáltatásának elmulasztása támogatásvesztéssel járhat
Karácsonyi csúcsüzem a halágazatban
Ágazati körkép, jövedelmezőség és kihívások a hazai állattenyésztésben
Megjelent a kaliforniai lopódarázs Magyarországon
Négy új hajó felavatásával indult el a 178. balatoni hajózási szezon
Középpontban a Väderstad többszörösen díjazott munkagépe
Szupermenta fehérjepor termékteszt újratöltve: az eredmények most sem felhőtlenek
