Minden idők leggyengébb hazai almatermése várható

Magyarországon jelenleg mintegy 20 ezer hektáron zajlik almatermelés, amely már csak a fele a 20 évvel ezelőtti termőterületnek. Termelési potenciálunk egy jó évjáratban még az erősen zsugorodó ültetvényterület mellett is mintegy 500 ezer tonna lenne, melyből mintegy 120-130 ezer tonna lehetne étkezési alma, 370-380 ezer tonna pedig ipari alma (utóbbinak 80-90%-a sűrítménycélú léalma). Az elmúlt öt év – de egyben az elmúlt 2-3 évtized – leggyengébb termését 2022-ben szüreteltük, amely 280 ezer tonna volt. Az előző évben is jócskán elmaradt a hazai almatermés a potenciálunktól: mindössze 342 ezer tonnát takarítottunk be (ebből 232 ezer tonna volt léalma, 20 ezer tonna egyéb ipari alma, 65 ezer tonna étkezési alma és 25 ezer tonna az exportált mennyiség).

Forrás: pixabay.com

A 2025. évi hazai almatermés minden idők leggyengébb termésének ígérkezik: a termelők, TÉSZ-ek, kereskedők és feldolgozók körében végzett felmérésünk alapján 160 ezer tonna körül prognosztizáljuk az idei almatermést, ami az előző év – egyébként is nagyon alacsony – termésének mindössze szűk fele. Becslésünk szerint ebből mintegy 60-80 ezer tonna lehet az étkezési alma és 80-100 ezer tonna az ipari alma. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy étkezési alma termésünk egy jó évjárat termésének mindössze 55-65%-a, az ipari alma termésünk pedig csupán mintegy 20-25%-a. A terméskiesés mértéke mind az étkezési, mind az ipari alma szegmensben jelentős a piaci igényekhez viszonyítva is: a 110-120 ezer tonnás hazai étkezési alma fogyasztástól, illetve a 350-400 ezer tonna feldolgozóipari kapacitásunktól is jócskán elmaradunk, jóllehet mindkét szegmenst legalább 90%-ban hazai termelésből kellene kiszolgálnunk.

Forrás: fruitveb.hu

A ténylegesen betakarított mennyiséget, illetve az ipari-étkezési arányt a következő hetek és a szüreti időszak időjárásának alakulása fogja még befolyásolni. A FruitVeB prognózisainak beválási tapasztalatai alapján azonban elmondható, hogy 5 évből 3-4-szer a szezon elején prognosztizáltnál alacsonyabban alakul a tényleges termés, ami azzal van összefüggésben, hogy az időjárás gyakrabban alakul kedvezőtlenül, mintsem optimálisan.

A vegetáció, illetve az érés ebben az évben „normál menetben” zajlik – szemben a tavalyi, három hetes koraisággal. Ennél fogva érdemi mennyiségekkel augusztus utolsó dekádjában veszi kezdetét a hazai almaszüret, jóllehet a nyári almafajták betakarítása – szerény mennyiségekkel – már elkezdődött.

Az idei gyenge hazai almatermés több okra vezethető vissza, de – a termőterület konstans csökkenésén, az ültetvények kondíciójának romlásán és mindezek által terméspotenciálunk csökkenésén túlmenően – alapvetően a kedvezőtlen időjárási hatásokkal magyarázható:

A tavaly nyári és kora őszi, közel három hónapos, extrém aszály- és hőségstressz – az őszi csapadékok ellenére – valószínűsíthetően hozzájárult a virágrügyek kondíciójának romlásához, ami az idei normál-jó virágzás mellett is hordozott némi bizonytalanságot magában.

A legnagyobb károkat kétségkívül a zöld- és pirosbimbós fenológiai stádiumban érkező április 07-08-ai, majd a kisgyümölcs állapotban beköszöntő május 10-ei fagyok okozták. Az áprilisi fagyok az almatermő területek 80-90%-át érintették nagyon súlyosan (mindössze a Balaton közvetlen térségét, a Kisalföldet és a Dunántúl egyes régióit kímélték meg), a május 10-ei fagyok pedig az ország észak-keleti részében okoztak – az április fagyok után még megmaradó szerény termésben – jelentős károkat. A késői, májusi fagy azért jelentett érzékeny veszteséget, mert Magyarország észak-keleti részében található az almaültetvényeink ¾-e.

A virágzás lezárulta után, szinte egész májusban hűvös, fényszegény – de csak kisebb mennyiségű csapadékot hozó – időjárás uralkodott, ami összességében kedvezőtlenül hatott a terméskötődésre, illetve negatív irányba befolyásolta az intenzív sejtosztódási folyamatokat – ez az időszak meghatározó a gyümölcsméret kialakulásának szempontjából.

Június hónap folyamán gyakran alakultak ki kánikulai hullámok, amelyek ráadásul erős, kora tavasz óta tartó aszállyal, valamint magas UV-sugárzással párosultak. Ennek következtében – elsősorban az öntözetlen ültetvényeken és a homoktalajokon – további mennyiségi és minőségi kieséseket szenvedhettünk el.

A július hónap már jóval kedvezőbb időjárást hozott: a hónap első napjaiban megérkeztek az első jelentősebb csapadékok (igaz, ezekkel együtt számos termesztőkörzetben heves zivatarok, vihar- és jégkárok alakultak ki), illetve a hőmérséklet is kedvezően alakult. Azonban a rendkívüli szélsőségek között ingadozó tavaszi és júniusi csapadék-, hőmérsékleti és fényviszonyok eredője a nagyon gyenge terméskötődés és az erőteljesebb május-júniusi tisztuló hullás lett.

Fel kell hívnunk arra a figyelmet, hogy számos olyan tényező van még, ami a betakarítható mennyiséget, illetve az étkezési és ipari alma arányát befolyásolni fogja a következő hetekben, illetve a szüret alatt. Ezek közül a legfontosabbak:

Sok ültetvényben tapasztalható jelenség, hogy a gyümölcsök mérete elmarad a várttól, ami szintén a tavaszi fagyok, a májusi hűvös és a júniusi aszályos, kánikulai időszakok következménye. A tavaszi fagyok miatt a gyümölcsökben kevés életképes mag alakult ki, ami önmagában rontja a gyümölcsméretet, de ezt tetőzte a hűvös, fényszegény május, mely az intenzív sejtosztódási folyamatok akadályozása révén, az alacsony „sejtszámon” keresztül befolyásolja kedvezőtlenül a gyümölcsméretet, mint ahogyan a júniusi aszály és a hőséghullámok is ebbe az irányba hatottak. Kérdés, hogy mérete alapján mennyi gyümölcs „minősül vissza” ipari almának.

Kockázatokat rejt magában egy további aszályos és kánikulai periódus, mert a talajok vízkészlete alacsony, a júliusi esőzések csak rövid időre oldották meg a vízutánpótlást.

Az ideihez hasonló mértékű tavaszi fagyok után gyakori jelenség a szüret előtti, nagyon korai terméshullás: ez „jobb esetben” (ha későn, augusztus vége után következik be a hullás) minőségi veszteség, vagyis étkezési tételek kényszerülnek az ipari szegmensbe; de amennyiben túl korai a hullás, akkor az abszolút mennyiségi veszteség, mert ipari almának sem betakarítható.

Jelen prognózis célja „mindössze” a Magyarországra vonatkozó termésprognózis volt. Piaci és árprognózisokba szándékoltan nem bocsátkoztunk. A mai napon, augusztus 7-én kerül megrendezésre a WAPA (Alma és Körte Világszövetség) Prognosfruit konferenciája, melynek tárgya a hivatalos európai, illetve nemzetközi prognózis készítése. Európai termés- és piaci prognózissal csak ezt követően, rövidesen jelentkezünk. Figyeljék híreinket a www.fruitveb.hu portálon!

Szerzők:

Dr. Apáti Ferenc, elnök

Dr. Takács Ferenc, alelnök

Dr. Tóth-Kurmai Viktória, gazdasági elemző

Dr. Dorogi Dóra, gazdasági elemző

a FruitVeB csapata

agrotrend.hu / FruitVeB