Metszés – minden, amit érdemes tudni a munka előtt

A kerti munkák nem csak az ültetésben, veteményezésben és palántanevelésben merülnek ki, hanem a gyümölcsfák gondozásában is. Ha egészséges, jól fejlődő fákat szeretnél, akkor időnként szükség lehet metszésre. Azonban a metszés nem egyszerű mutatvány, érdemes alaposan utána olvasni, hogy valóban sikerrel járj és ne árts a fáidnak. Ebben a cikkben segítünk megérteni a metszés fortélyait.

A metszés a fás szárú növények, fák és cserjék gondozási módja, alapvető kertészeti munkálatok között tartják számon. Több célja is lehet annak a kertésznek, aki metszeni kezdi a fáit. Ha dísznövények metszéséről van szó, gyakran az alakformálás és a struktúra kialakítása a cél, így a növény gyorsabban fejlődik és esztétikusabb látványt nyújt majd. Ez legalábbis az egyik elgondolás.

A másik a gyümölcsfák metszése, amelynek kicsit magasztosabb céljai vannak: az elhalt, beteg vagy sérült ágak eltávolítása, így erősíthetjük a fa vitalitását. A másik ok a terméshozam javítása, ugyanis a megfelelő ágak metszése serkenti az új hajtások és virágok kialakulását, tehát növeli a hozamot. A légáramlás és fényáteresztés javítása is cél lehet, hiszen a túlzsúfolt részeknél való alakítás egészségesebb növényt eredményez. Kardinális kérdés a gyümölcsösökben, de a hobbikertekben is fontos tevékenység.

Metszés típusok

A legfontosabb, hogy tudd, mikor mire van szüksége az adott fának. Más és más metszésre van szükség az adott életciklusban és évszakban is, ezért is lényeges, hogy tapasztalatot szerezz.

Az alábbi metszésfajtákkal érdemes megismerkedned:

• Első metszés
• Alakító metszés
• Fenntartó metszés
• Ifjító metszés (ifjítás)

Nézzük meg, mikor melyikre van szükség!

Első metszés

A legfontosabb egy új gyümölcsfa életében, hogy a megfelelő időben végezd el az első metszését. Ez ugyanis meghatározza majd a fa egész életciklusát, alakját, terméshozamát. Erre mindig tavasszal, rügyfakadás előtt kerüljön sor. Suháng esetében a kívánt törzsmagasság feletti 4-6 rüggyel kell visszametszeni, koronás facsemete esetében pedig ugyanez az eljárás. A vékonyabb vesszőket rövidebbre, a vastagabbakat hosszabbra kell metszeni.

Alakító metszés

A fiatal fák és cserjék esetében van szükség az alakító metszésre, ami cserjék esetében a növény 5. életévéig, fák esetében a 10. életévig is tarthat. Ez a típus segíti a gyümölcsfa termőképességének növelését, meghatározza a fa magasságát is. Így fejlődésben, terméshozamban és élettartam-növelésben is szükség van rá. A metszés ideje azonban nagyban függ az adott fa életszakaszától, ugyanis, ha csak úgy belevágunk, többet árthatunk a fának. Alapvető szabály, hogy a fa termőre fordulásáig minden tavasszal el kell végezni az alakító metszést.

Fenntartó metszés

Az első pár év metszése után következik a fenntartó metszés, amit rügyfakadás előtt kell elvégezni, kivéve a kajszi-és őszibarackfák esetében: ott a virágrügyek megjelenése után kell belevágni. Egyes fák nevelésében nincs szükség erre, mert önmaguktól is szépen fejlődnek, de ahol túl sűrű az ágrendszer, ott fontos, hogy levegősebb legyen a korona. Elsőként a sűrűn nőtt ágakat kell kivágni, természetesen nagyon odafigyelve, nehogy átessünk a ló másik oldalára.

Az is nagyon fontos, hogy a termőrészek egyenletesen legyenek jelen a fán, és az ágvégeken létrejött „varjúfészkeket”, azaz a többfelé ágazó vesszőket, a legnagyobb körültekintéssel kell metszeni: az erős, jó irányba növőket tartsuk meg. A sebkezelés is fontos, amit a metszés végén ne mulasszunk el.

Ifjítás

Ha egy öreg, de ép gyökérzetű és törzsű fáról van szó, új életet lehelhetünk belé. Az alma-és körtefák ifjítása lombhullatáskor vagy rügyfakadás elején javasolt, a csonthéjasoké pedig szeptember környékén.

A vastag ágak metszésével kell kezdeni, ügyelve a fiatal vesszők megmaradására. Nagyjából a felére kell metszeni a vesszőket, és ha jól végeztük a dolgunkat néhány éven belül a fa ismét termőre fordul.

Mikor metsszünk?

A metszés egyik legnehezebb lépése, hogy eldöntsük, mikor és hogyan metsszünk. Ugyanis nem mindegy, milyen gyümölcsfáról van szó, milyen idős, mikor került a kertünkbe és éppen milyen évszak van. Fontos, hogy amíg a nedvkeringés el nem indul, és a rügyek éledezni nem kezdenek, nem szabad metszeni a fákat!

Március és április hozza el az első szakaszt, de mindez függ az adott fajtól és a korona kialakításának módjától. A termőre fordulás után pedig meg kell különböztetni az almatermésűeket a csonthéjasoktól.

A csonthéjasok alatt a kajszit, meggyet, mandulát, cseresznyét, szilvát és őszibarackot értjük. Télen semmilyen metszési munkát nem szabad végezni ezeken a fákon. Télen ugyanis a metszési sebek sokkal könnyebben átfertőződhetnek, gomba és baktériumveszély állhat fenn. Amennyiben ez bekerül a fába, nem lehet kiirtani belőle.

Éppen ezért tavasszal, virágzás előtt, vagy nyáron, szüret után szabad metszeni ezeket a fákat. Fontos, hogy szeptember közepéig befejezzük ezt a munkát. A nyár végi alakítás segíti a vesszők beérését és javítja a téllel szembeni ellenállóképességet. Fagytűrő fajok esetében célszerű szüret után előmetszést végezni és tavasszal befejezni a folyamatot.

Az almatermésűek (alma, körte, birs, naspolya) kevésbé érzékenyek a fent említett kórokozókra. Így a metszési időpont változhat, akár télen is lehetséges, szakmai körökben ugyanis azzal indokolják ezt, hogy ilyenkor jobban viselik a metszést. Tehát ezeket télen is metszhetjük, de fontos, hogy ezt fagypont felett tegyük.

A nagyobb metszési felületeket mindig kezeljük, akár időzíthetjük a lemosó permetezés előtti időpontra is a metszést.

Metszés télen

Télen a növényeink nyugalmi, mélynyugalmi időszakban vannak. Ilyenkor nincs váladék, így kevésbé kell tartanunk a fertőződéstől. Az alakító metszés is könnyebb ilyenkor, ugyanis jobban látjuk, mivel állunk szemben. Ha a régi, beteg ágakat eltávolítjuk, a fa jobban tud tavasszal összpontosítani a terméshozásra, fiatal fák esetében a gyökérnövesztésre is. Könnyebben megláthatjuk a rendellenesen nőtt ágakat és segíthetjük a fa egészséges fejlődését. Tehát nem csak egészségmegőrző hatása van a téli metszésnek, hanem sok esetben praktikusabb is.

Mit metszhetsz télen?

A fentiek értelmében a csonthéjasokat nem szabad télen metszeni, vannak azonban más növények, amelyekkel a fenti előnyöket élvezhetjük a téli metszés által.

Ilyen például a szőlő: télen az oldalirányú metszéseket vágjuk vissza, így elkerülhető a nedvképződés. Az őszi málna szintén kedveli a téli metszést, február környékén a talajtól 5 cm-re vágjuk vissza, hogy így növekedésre sarkalljuk a növényt. A nyári málnát azonban nem metszhetjük télen, csak nyár végén.

A fügét decemberben szokták metszeni, így az ágak egyenletesebben fejlődhetnek. Ilyenkor távolítsuk el a sérült ágakat is. Az almát és a körtét szintén metszhetjük télen, általában ezt november környékén teszik meg. Fontos, hogy metszés után az ágak egyenlő távolságra legyenek egymástól. Télen metszik továbbá az áfonyát, egrest és ribiszkét is.

Metszési sebek kezelése

A lemetszett ágak helyén könnyen a fa szervezetébe juthatnak a gombák, baktériumok és más kártevők. A sebek kezelése segíti a regenerációt és gyógyulást. Azt is érdemes tudni, hogy a kis ágak, vesszők helye könnyebben gyógyul magától, a nagyobb ágakat azonban kezelni kell. Ha minden évben metszel, elkerülhető a nagyobb ágak metszése, így a fertőződés is.

Arra is oda kell figyelni, hogy ha életlen, rossz szerszámmal dolgozol, nagyobb eséllyel ejtesz problémás sebet a fán. Éppen ezért mindig meg kell nézni, elég élesek-e a szerszámok. A fertőtlenítés is fontos két beavatkozás között, így ugyanis megelőzhető, hogy egyik fáról átvidd a másikra az esetleges fertőzést.

De a természet jól kialakította a védekező mechanizmust is minderre. A fák az élő részek osztódásával alkotnak egy kallusznak nevezett felületet a seben: ezzel teljesen lezárul a seb. A víz és a levegő segít abban, hogy ez jól működjön, éppen ezért a megfelelő sebkezelő is víz és légáteresztő.

Faseb kezelése házilag

Forró vízgőz felett melegíts lenolajat és méhviaszt. Utóbbi nehezebben olvad, ezért érdemes apró darabokra vágni. Ehhez mehet pár csepp fertőtlenítő hatású levendula- vagy teafaolaj. Ha a méhviasz megolvadt, érdemes kipróbálni a keveréket: ha pár percen belül megszilárdul, elegendő benne a viasz. A sebkezelőt hagyjuk kihűlni, majd használhatjuk is a sebkezelésre.

A metszés technikája, az alapok

A megfelelő technika is fontos, ehhez tiszta, éles eszközökre van szükség, Az is lényeges, hogy vágáskor mindig egy egészséges rügy felett vágjunk, ami elősegíti az új növekedést. Egy ferde vágás segít a vízelvezetésben, megelőzve a rothadást.

Ne próbáljunk egyszerre túl sokat metszeni; inkább rendszeresen, kisebb lépésekben távolítsuk el a felesleges ágakat. A rendszeres karbantartás éppen olyan fontos, mint a növény-specifikus igények szem előtt tartása. A növényeink folyamatosan nőnek és változnak, ezt pedig szem előtt kell tartani.

A metszéshez szükséges szerszámok

A metszéshez többféle szerszámot is használhatunk: függ az ág vastagságától és korától. Az alábbiakra biztosan szükség lesz:

• metszőolló: kisebb, fiatalabb ágak vágására alkalmas.
• karos ágvágó olló: vastagabb ágak metszésére használják.
• lombfűrész: szintén a vastagabb ágak elfűrészelésére alkalmas, sokan kedvelik.
• magassági ágvágó: a magasan lévő ágak elvágására alkalmas, sokon teleszkóp is van.

Az alapos, gondos kertész odafigyel a szerszámaira is: nem ész nélkül vág bele a metszésbe, tudja, mikor kell megtennie a lépéseket, és hogyan segítheti leginkább a fát a boldogulásban. A metszés nem ördögtől való, hanem fontos feladat, azzal együtt, hogy csak megfelelő utánajárással szabad belevágni.

agrotrend.hu / Greendex