Külföldön kapkodnak érte, itthon nem kell a magyar torma

A nyári öntözés, valamint az augusztusi és szeptemberi komoly esőzések csodát tettek a tormával, ezért kimondottan jó lett a termés, amelyet szinte teljes egészében külföldön értékesítjük. Főként Németországba, Lengyelországba és a Baltikumba.

Már fél évszázados hagyománya van a torma exportjának, ami többek között azért is alakult így, mert mi nem járunk élen a torma fogyasztásában. Egyetlen év megtermelt hazai tormamennyiség sok évre lenne elegendő a magyar fogyasztóknak, ehelyett a külföldön népszerű hajdúsági tormát exportáljuk, pedig a termelő akkor járna jól, ha a kialkudott ár eredményt is hozna a számára.

Fotó: Annette / Pixabay

Az európai termés felét évről-évre Magyarországon takarítják be, azon belül is Hajdú-Bihar vármegyében. A magyar torma hazája Bagamér, Vámospércs, Kokad, Álmosd, Létavértes és Újléta térségében van, ahol az elmúlt években átlagosan 1300 hektáron termeltek 11-12 ezer tonna tormát.

Tavaly nyáron a szárazság miatt folyamatosan öntözni kellett. Ez elkerülhetetlen volt, mert különben a termés minőségén és mennyiségén érződött volna a végeredmény, így akik kitartottak a torma mellett, azok magas átvételi árat kaptak. Az ősz elején meghaladta a 600 forintot is az első osztályú torma ára kilónként, ami támogatással együtt tisztességes összegnek nevezhető a termelők szerint.

Gergely János, a Hungarotorma Kft. ügyvezető igazgatója szerint jól sikerült az idei tormatermés, főleg annak tudatában, hogy rosszabbra számítottak a termelők és a felvásárlók is. A hónap második felében kezdik felszedni a gazdák a tormát és ezután derül ki, hogy mennyire lesz jövedelmező a termelése. Az már most biztos, hogy a tavalyihoz képest alacsonyabb áron tudják eladni a termelők a tormájukat.

Ozsváth István termelő szerint nagy a bizonytalanság, mivel a jelenlegi szerződések 300 forintos minimális áron köttettek, melyet nem igazoltak vissza a piaci folyamatok, de nyilván ezt a kereskedők másként látják.

-Az önköltsége a termelőknek meghaladja ugyanis a majdnem 400 forintot, amelyhez ha a saját bérezést is hozzáteszik, akkor ez jóval több. A felvásárlók szóban arról tájékoztattak, hogy ha például a mai napon kellene felvásárolni a tormát, akkor annak 400 forint lenne a nettó ára, ami közel van az önköltséghez. A szerződések azonban ez alatti árról szólnak, sőt bizonyos kiskapukat kijátszva olyan szerződések is születtek, amelyekben nincsenek árak feltüntetve – arra hivatkozva, hogy az átlagárból számolják ki a piaci árat, Ezt több gazdálkodó alá is írta, de ezzel kapcsolatban elindultak különböző vizsgálatok, hogy betartják-e a szerződésben leírt feltételeket a kereskedők –

mondta el a tapasztalatait a tormatermesztő.

A tormatermesztés jelentős a Duna-Tisza köze térségében, ahol a termőtalaj és az éghajlat ideális a növény számára. A magyar konyha egyik jellegzetes elemét hagyományosan a disznótorokhoz és a húsvéti sonkához társítják. Az ízesítő ereje miatt a tormát széles körben alkalmazzák a magyar konyhaművészetben is.

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu – Kommunikáció