Korán kezdődhet a tavalyihoz hasonló mennyiséget ígérő hazai meggyszezon

Várhatóan keresleti piacot eredményeznek a lengyel fagykárok

A hazai meggytermés 2023-ban 57 ezer tonna volt. Ez az átlag alatti termés alapvetően a tavaszi fagyokkal, a kedvezőtlen virágzáskori időjárással, az erős moníliafertőzéssel, illetve – a 2022-es extrém aszályból kifolyólag – valószínűsíthetően a rossz virágkondícióval volt összefüggésben. A 2022. évben 67 ezer tonna meggytermést takarítottunk be, melyre az aszály nyomta rá a bélyegét (apró gyümölcsméret, nehéz betakaríthatóság, száraz gyümölcshús, rossz feldolgozhatóság), de átlagos csapadékviszonyok mellett ez az év akár 80 ezer tonna feletti termést is hozhatott volna. Terméspotenciálunk egy közepes évjáratban 70 ezer tonna körüli.

Mindenesetre, a tavalyi év egy nagyon jó alapot szolgáltatott egy idei jó termésre: átlag alatti termésterhelés, szinte optimális csapadékviszonyok, hosszú és meleg ősz.

Forrás: pxhere.com

Az idei gyümölcsszezon sem tekinthető átlagosnak, már ami az évjáratot, azaz a klimatikus és időjárási hatásokat illeti. Az enyhe tél és a korai kitavaszodás miatt a szokásosnál mintegy 3 héttel hamarabb indult a vegetáció. A meggy virágzása is lezajlott szinte az egész országban nagyobbrészt március végén, április első dekádjában, ami – a tavalyi jó alapok miatt – bőséges, jó terméssel kecsegtető virágzást jelentett.

Az eddig látható kép alapján azonban a nagyon jó virágzás ellenére sem látunk jó termést, sőt helyenként bizonyos tekintetben kiábrándító a kép a virágzáskori kilátásokhoz képest. A meghatározó ágazati szereplők (lé-, hűtő- és konzervipari vállalatok, integrátorok, TÉSZ-ek, termelők) körében – május elején – végzett előzetes felmérésünk alapján 2024-ben a tavalyihoz hasonló, átlag alatti termésre számítunk, ami megfelel 50-60 ezer tonna közötti mennyiségnek: az ágazati szereplők véleménye a tavalyi terméshez viszonyított +/- 10% körül szórt azzal, hogy a negatívabb becslések domináltak. Erősen nehezíti a tisztánlátást és a becslést, hogy fajtánként, régiónként, mikrokörzetenként, de még egy gazdaságon belül ültetvényenként is nagyon eltérő, heterogén a kép. Egyes térségekben az Érdi bőtermő kötődött jobban és a fürtös meggyek (Újfehértói fürtös, Kántorjánosi, Petri, stb.) a gyengébbek, míg más térségekben pont ellenkező a helyzet. Általában azonban az Érdi bőtermőn látszik jobb termés, a fürtös meggyeken gyengébb (a Debreceni bőtermő szinte „értékelhetetlen”), míg a cigánymeggyek összességében jól teljesítenek. Jó hírnek tekinthető az, hogy különösebb növényvédelmi gondok eddig nincsenek, érdemi moníliafertőzést sem lehet látni a száraz tavasz miatt.

A vártnál gyengébb termésnek döntően időjárási okai vannak. A március 19-20-án érkező fagyok még virágbimbós állapotban érték a meggyet, ezek jelentős károkat csak kevés ültetvényben okoztak, de látensen rányomhatták bélyegüket a virágok termékenyülő képességére. A helyenként robbanásszerűen, máshol vontatottan zajló virágzás időszakában szokatlanul meleg volt, 25-30 °C közötti napi maximum hőmérsékletekkel, alacsony relatív páratartalommal (20-40%), és gyakran erős széllel. Valószínűsíthető, hogy a bibék hamar beszáradtak, így – még ha megfelelő intenzitással jártak is a méhek és megtörtént a beporzás – a megtermékenyülés elmaradt, ami rányomta bélyegét az idei terméskilátásokra. A virágzás vége felé vagy befejeződése után rövid idővel beköszöntött egy másfél hetes, erősebb lehűlési hullám alacsony hőmérsékletekkel, borult, fényszegény időjárással. Ezek klasszikusan azok a körülmények, melyek a virágzást követő kb. négy hétben nem kedveznek a terméskötődésnek.

Forrás: pxhere.com

Vélhetően a virágzáskori meleg és az azt követő lehűlés eredményezte, hogy a bőséges virágzás után 2-3 héttel már kiábrándítóan gyenge terméskötődés látszott a fákon. „Természetesen” az április közepi lehűlési hullámot sem úsztuk meg éjszakai fagyok nélkül: április 19-21. között sok térségben alakultak ki mínusz 2-4 °C közötti hőmérsékletek, melyek már érdemi károkat okoztak a kis gyümölcsökben: számos meggyültetvényben volt jelenség a termés lefeketedésében jelentkező közvetlen fagykárosodás, de az ennél enyhébb fagyok is indukálhattak károsodásokat a magokban, magkezdeményekben, ami a tisztuló hullás felerősödésében nyilvánult meg. Mindezen negatív időjárási jelenségek mellett arról sem kell megfeledkezni, hogy a legtöbb termesztőkörzetben kifejezetten aszályos volt a tavasz (bár a tavaly őszi és téli csapadék általában feltöltötte a talaj vízkészleteit). A szárazság – kevés régiót kivéve – még azóta sem enyhült.

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a termésbecslés ilyen korai időszakban még nagyon nagy bizonytalansággal terhelt. Jelenleg még abszolút kiszámíthatatlan, hogy: ennyi időjárási anomália miatt milyen lesz a – most is intenzíven zajló – tisztuló hullás mértéke; hogyan alakulnak a csapadékviszonyok és ezzel együtt a gyümölcsméret; lesznek-e az érési időszakban váratlan meglepetést jelentő növényvédelmi károkból eredő kiesések (antraknózis, monília, cseresznyelégy, stb.); mennyire lesz csapadékos a szüreti időszak és milyen esetleges repedési károk keletkeznek. Folytathatnánk azon tényezők sorát, melyek még további – negatív vagy pozitív – változásokat idézhetnek elő a termésben, de minden meggyágazati szereplő tudja, hogy a rendkívül bizonytalanná vált klimatikus, időjárási körülmények okán csak az a biztos termés, amelyet már betakarítottunk.

Pontosabb termésbecslés május 20. körül várható, amikorra lezajlik a tisztuló hullás és kialakul a „végleges” gyümölcsdarabszám. Azonban még ekkortól kezdve is nagy bizonytalanságot hordoznak magukban a jövőbeni csapadékviszonyok, és az áprilisi „meghűlések” vagy fagyok miatt a szüret előtt is beindulhat egy szokatlan mértékű hullás.

Az április közepén érkező lehűlés miatt a három hetes koraiságból „faragott le” a természet, de jelenleg még mindig úgy tűnik, hogy 10-14 nappal korábban fog indulni a meggy betakarítása, illetve a feldolgozóipari szezon: az Érdi bőtermő szürete akár június 5-10. között elindulhat.

A hazai meggy piaci pozíciót jelentősen meghatározza a lengyel és szerb termés. Eddigi mértékadó információink alapján a lengyelek április végén 30-50% közötti terméskieséssel járó fagykárokat szenvedtek el: három nagy meggytermesztő körzetükből a két jelentősebb körzetben nagyon jelentős (70-100% közötti) fagykárok tapasztalhatók, míg a harmadik (kisebb) termesztőkörzetben mérsékeltek a károk. A lengyel meggytermés egy átlagos évben 160-180 ezer tonna, vagyis egy 30-50%-os terméskiesés megfelel egy magyarországnyi termésnek. Mindez már önmagában elegendő oknak látszik, hogy idén keresleti piac alakuljon ki. A szerb termésről kevesebb megbízható információ áll rendelkezésre, de itt is várhatók 20% körülire becsült terméskiesések, ami szintén a piac keresleti jellegét fogja erősíteni.

Meghatározó lesz az idei európai meggypiacon, hogy ugyan a meggybefőtt készletek még átlag fölöttiek, a fagyasztott meggy készletek azonban teljesen kiürültek. Így a piac „húzása” (2017-hez hasonlóan) idén is a fagyasztott meggy oldaláról várható, melynek messze legnagyobb európai szereplője Lengyelország: évente 70-80 ezer tonna meggyet dolgoz fel a hűtőiparuk, melyre láthatóan nem lesz elegendő hazai alapanyaguk a léipar szintén 60-80 ezer tonna körüli nyersanyagigénye mellett. Szerbia minkét szegmensben (léipar, hűtőipar) kb. fele ekkora mennyiségekkel jelenik meg a piacon.

Mindezen jelentős bizonytalanságok a hazai és európai termésben arra kell ösztönözzék a meggypiac szereplőit, hogy ne „kapkodjanak” a szerződéskötésekkel, mert egy-két hét leforgása alatt is sokat változhatnak a termés-, ár- és piaci kilátások.

Pontosabb prognózissal rövidesen (május 20. körül) jelentkezünk, illetve a külföldi híreket folyamatosan nyomon követve, minden érdemi információról haladéktalanul számot adunk.

agrotrend.hu / FruitVeb