Friss adatok a gyümölcskártevők rajzásáról

A kártétel mértéke nagyban összefügg a növényvédelmi beavatkozások számával, rendszeres növényvédelemben részesített ültetvények esetén a kártétel mértéke 3-4 %, míg növényvédelmi beavatkozás nélküli, akár kiskerti körülmények között termő fák esetében a károsítás mértéke meghaladhatja a 40-45%-ot.

Szilvamoly (Grapholita funebrana)

Aktuális rajzási adatok itt elérhetőek:
/file/csapdázási adatok 2025_08_26.pdf
/file/A_T A B LAZAT_2025_2_félév08_26.doc

A szilvamoly kártételi alakja a lárva, mely a gyümölcsbe történő berágással, illetve rágcsálék és ürülékkel visszahagyással okoz kárt. A károsítása nyomán a gyümölcs kényszerérett lesz, ezáltal korai gyümölcshullást idéz elő. A károsított, de még zöld gyümölcsön lilás foltok jelennek meg, a termésen korai színeződés jelei lesznek megfigyelhetőek, továbbá a gyümölcs torzul, fonnyad. A lárva kártétele során a berágás helyén apró mézgacseppek jelennek meg.
Tehát ezek alapján az elsődleges kártétele a termés mennyiségi rontása, de szót érdemelnek a berágás helyén támadó másodlagos kórokozók (gomba kórokozók) és az azok által okozott minőségi károsítást szenvedett gyümölcsök is (gyümölcsrothadás).Fontos megemlíteni, hogy a szilvamoly kártétele mellett találkozhatunk a keleti gyümölcsmoly kártételével is. A szilvamoly és közeli rokona, a keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta) imágói első ránézésre nagyon hasonlítanak egymásra. A két fajt külső tulajdonságaik alapján nehezen lehet megkülönböztetni. Megbízható elkülönítésük csak az ivarszervek alapján lehetséges.