Fél évszázada nem volt ilyen gyenge a hazai almatermés

Egyelőre senki nem tudja a választ arra a kérdésre, hogy tíz-húsz év múlva lesz-e még olyan termelő, aki majd almával foglalkozik. A nem túl bíztató jövő nem csak idei rossz termés miatt válik még inkább bizonytalanná, hanem a régóta megoldatlan problémák miatt is. Egy jó évjáratban 500 ezer tonna alma terem a még megmaradt 20 ezer hektárjainkon, viszont ehelyett ebben az évben csak 160 ezer tonna volt a betakarított mennyiség. Az alma termőterülete az elmúlt 25 évben a felére esett vissza, vagyis 42 ezer hektárról 20 ezer hektárra, a maradék terület fele idős, korszerűtlen, versenyképtelen és gyenge termésre képes ültetvény.

Forrás: pixabay.com

 Ezekből a tényekből kiindulva nehéz elképzelni, hogy miként teremtenek piacképes ültetvényeket a termelők, akik jól tudják, hogy ennek feltétele az öntözés, a jégháló és a fagyvédelmi technológia. Ennek a kialakítása 25 millió forint hektáronként, de ha nem lenne szükség az időjárási károk elleni védekezésre, akkor is 10 millió forint a bekerülési költség. A szakemberek azt mondják, hogy még maradt a fajtákban egy minimális tartalék, de nem annyi, hogy ezzel lehetne megoldani az időjárási károk kérdését.

Mit tudnak a lengyelek?
Lengyelország évente mintegy 3,8 millió tonna almát állít elő – ez a mennyiség változó, és nyilvánvalóan az adott év időjárási körülményeitől függ. Az ország területén több ezer tanúsított gazdaság működik, amelyek a legszigorúbb termelési szabványokat is teljesítik. Az almatermesztés fejlődése szempontjából fontos szerepet töltenek be a beruházási folyamatban lényeges, ún. almatermesztői csoportok. Ennek lényege, hogy több termelő is csoportokba tömörül, így könnyebben tudják megfinanszírozni a gépparkot.

A másik, ami befolyással volt a lengyelországi almatermesztés fejlődésére, a tökéletes éghajlati és talajviszonyok. Ezek a tényezők jelentősen megkönnyítik a termelést, és nemcsak az alma kiváló ízére vannak hatással, hanem annak versenyképességére, összevetve más európai országokkal. A kiváló környezeti feltételek azonban csak a tényezők egyike, a másik a megfelelő növénygondozás és a modern technológiai megoldások alkalmazása. Az almatermesztőknek a fák metszésére, trágyázására és öntözésére fordított kemény munkája nélkül nem lehetne elérni ilyen magas hozamot és ilyen nagyságrendű értékesítési eredményt.

Észak-Magyarország: 100 százalékos veszteség
A lengyel példa ugyan nem új dolog, hiszen már régóta eredménnyel termesztik az almát, de nálunk ennek az alapjai sincsenek meg. Ráadásul sokan meggondolják azt is idehaza, hogy egy ilyen termés után az ültetvényekkel hogyan foglalkozzanak tovább, mert kilátástalannak találják a gyümölcságazat jövőjét. Az étkezési almánál a tárolóba betárolt termés a tavalyinak csak a 30 százaléka és azt a tavalyi ár 60-70 százalékáért sem tudják a gazdálkodók értékesíteni. Lengyelországból pedig nyomott áron hozzák be az almát.

Forrás: Növényvédőszer.hu

Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke azt mondja, hogy fagykár érte a lengyelországi ültetvényeket is, de ők élen járnak a gyümölcstermesztésben és komoly mennyiséggel nyomást gyakoroltak a felvásárlási árakra.

Hozzátette: „Észak-Magyarországon a gazdálkodók 90 százaléka 100 százalékos fagykárt szenvedett, tehát nem volt bevételük. Idén az elmúlt fél évszázad leggyengébb almatermését takarították be, a termést az április és május eleji fagykárok határozták meg. Az észak-keleti országrészben található az alma termőterületek háromnegyede, a terméskiesésért ezek a fagyok voltak felelősek, az utána következő vihar és jégkárok már nem sokat változtattak a végeredményen”. 

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu