Fagytűrő szamócafajták nemesítése

A termesztett növényeinket leginkább a termés mennyisége és íze szerint nemesítettük, mindezek a tulajdonságok sokszor az adott növény ellenálló képessége kárára rögzültek a kertészeti fajtákban. A termesztett szamóca különösen érzékeny a késői fagyokra, miközben erdei rokonai sokkal ellenállóbbak.

Forrás: pixabay.com

Az erdei szamóca (Fragaria vesca) és kerti rokona sokunk kedvence, azonban a zamatos gyümölcs létrejöttét is veszélyeztetik a tavaszi fagyok.

A kutatók fagytűrő és fagyérzékeny erdei szamócákat hasonlítottak össze, így kideríthették, mik azok a molekuláris-, biokémiai-, anyagcsere- és élettani különbségek, amelyek lehetővé teszik, hogy a növény elviselje a fagyot. Kiderült, hogy a fagytűréshez egyes gének már a fagy bekövetkezte előtt erőteljesebb hatást kell kiváltsanak a növényben, így termelődhetnek a szamóca sejtjeiben fagyálló anyagok. Más tulajdonságokat azonban maga a fagy érkezése aktivál – a kutatóknak most az ezekért felelős genetikai hátteret sikerült feltárni.

„A jövőben ezeket az eredményeket felhasználhatjuk arra, hogy olyan szamócát termesszünk, amely például a fagyálló fehérjékből többet állít elő. Ráadásul ehhez géntechnológiára se lesz szükség, hanem hagyományos keresztezéssel megoldható”

– magyarázta Peter Nick professzor, a kutatás vezetője.

A szamócákban lejátszódó molekuláris folyamatok ismerete révén pedig majd az így kinemesített fajták közül könnyen kiválaszthatók lesznek a fagynak leginkább ellenállók. A kutatás egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a különféle vad növényeket, illetve a termesztett növényeink variánsait őrző génbankoknak mekkora szerepük is lehet a jövő ellenálló terményeinek kinemesítésében.

agrotrend.hu / Növényvédőszer