Ekkor érdemes elkezdeni a palánták nevelését:

Egyes fajták palántázását már február végén megkezdhetjük, de némelyikkel még várnunk kell. Az egyes zöldségeknél fontos a különböző időzítés, ha ezt nem vesszük figyelembe, meg is gyilkolhatjuk palántáinkat.

Február végén paprikával és padlizsánnal kezdünk. Figyeljünk arra, hogy melegigényesek, szeretik a 25 fok környéki hőmérsékletet. A többivel viszont érdemes várni. A paradicsom palántázását március közepén kezdjük, de a tökféléket és káposztaféléket elég március végére időzíteni.

Milyen hőmérsékleten csíráztassuk a különböző növényeket?

Bármilyen picik is a növények, eltérő és egyedi igényeik vannak, amelyeket figyelembe kell vennünk. Elsősorban a fény és a hőmérséklet a meghatározó. Melegebb hőmérsékleten (20–25 fokon) csírázik jól és gyorsan a paprika, a padlizsán, a bazsalikom, pár egzotikusabb növény; ezért én ezeket a fűtőtest fölé (nem rá!) szoktam tenni vetés után. A paradicsom és a tökfélék is mehetnek oda, bár ők jól elvannak 18–20 fokon is.

Viszont ne rakjuk fűtőtest fölé a káposztákat, a salátát, a hagymát, ezek jobban érzik magukat 10–15 fokon.

Közvetlenül a csírázás után a növények elég érzékenyek, ekkor már vegyük le őket a fűtőtest közeléből, aztán ne változtassuk a helyüket! Ha az ablakban vannak, figyeljünk a szellőztetésre, mert egy hidegebb huzat is árthat nekik.

Mibe ültessünk? Milyen talaj a legjobb?

Probléma lehet, ha túl kötött az ültetőközeg. Laza, tápanyagban közepesen gazdag földet javasolok. Az a tapasztalatom, hogy a boltokban kapható jó minőségű virágföldekkel vagy palántázókeverékekkel jól lehet dolgozni.

A legjobb, ha a föld feljavításához házi, érett komposztot használunk. Tőzeget is sokan használnak, némelyik bolti földben is van, de mivel ez nem a legfenntarthatóbb megoldás, én igyekszem kizárni. Perlitet lehet még használni, mely segít megtartani a nedvességet, így csökkenthető a kiszáradás veszélye. Mivel nincs benne tápanyag, óvatosan bánjunk vele: 50 liter földbe kb. 1–2 liter kerül. Ha nincs érett komposzt, a nagyobb étkű palánták földjébe pelletált trágyát lehet keverni, amely a palántának folyamatosan adagolja a tápanyagot. Viszont ne adagoljuk túl, 50 liter földhöz 0,5 kilót adok. (A túl sok trágyával vigyázzunk, de a chilire, a paradicsomra és a padlizsánra ráfér az erősítés.)

Valaki a friss, laza vakondtúrásra esküszik, mely komposzttal összekeverve tökéletes, egyedül minimális gyomosodásra lehet számítani.

Természetes vagy mesterséges fényre szavazol?

A fény jelenti a legnagyobb kihívást! A palántagyilkolás leginkább bevett módja a palánták felnyurgultatása olyan helyen, ahol csak kevés fényt kapnak, lehetőleg azt is csak egy irányból. Onnan tudjuk, hogy jó irányba haladunk a gyilkosság felé, hogy a palánták szára a fény irányába megnyúlik, és idővel az egész növény eldől.

Természetesen az a legjobb, ha olyan helyet találunk nekik, ahol egyenletesen éri őket a fény. Ha ez mégsem lehetséges, forgassuk naponta a palántáinkat!

Mi az a pikírozás, és mikor használjuk?

A pikírozással vagy más néven tűzdeléssel a palántázási szezon kezdetén tudunk helyet spórolni, de jól jön akkor is, amikor nem tudjuk, hogy mennyire csíraképesek a magjaink, vagy a csírázáshoz magasabb hőmérsékletre van szükség, mint ami nagyobb területen rendelkezésre áll, valamint esetleg akkor, ha a palántáink felnyurgultak.

A tűzdelés során a csoportosan vetett töveket darabonként szétültetjük. Ebbe lehetőleg akkor fogjunk bele, amikor már a szikleveleken kívül a rendes levelek is megjelentek!

A palántákat gyökerestül kiemeljük, az új cserépben egy pálcikával lyukat fúrunk, oda pedig óvatosan beültetjük a kis növényt, majd meglocsoljuk. Kell pár nap, mire az új helyén magához tér. Ez a módszer jól működik a paprikánál, a paradicsomnál, a padlizsánnál, esetleg a káposztaféléknél. De ne tűzdeljünk tökféléket, mert érzékeny gyökereik miatt nem bírják ezt a procedúrát.

Agrotrend.hu/ Novenyvedoszer.hu