Az alma szinte megfizethetetlen lesz

Ennyi lehet az étkezési, ennyi pedig a léalma

– Az idei hazai almamennyiség minden idők leggyengébb termésének ígérkezik: a termelők, TÉSZ-ek, kereskedők és feldolgozók körében végzett felmérésünk alapján 160 ezer tonna körül prognosztizáljuk az idei almatermést, ami az előző év egyébként is nagyon alacsony termésének mindössze szűk fele – mondta a szon.hu portálnak a csengeri dr. Apáti Ferenc.

A FruitVeB szakmaközi szervezet becslése szerint ebből mintegy 60-80 ezer tonna lehet az étkezési alma és 80-100 ezer tonna az ipari alma.

A terméskiesés mértéke mind az étkezési, mind az ipari alma szegmensben jelentős a piaci igényekhez viszonyítva is.

Kihúzta az almafáit elkeseredésében…

Az évről évre rosszabb piaci helyzet, illetve az egyre szélsőségesebb időjárás a vármegyei gazdáknál is mérsékelte a termelési kedvet.

Ezzel magyarázható a rekordalacsony termés

Az idei gyenge hazai almatermés több okra vezethető vissza, de – a termőterület konstans csökkenésén, az ültetvények kondíciójának romlásán és mindezek által terméspotenciálunk csökkenésén túlmenően – alapvetően a kedvezőtlen időjárási hatásokkal magyarázható dr. Apáti Ferenc szerint.

• A tavaly nyári és kora őszi, közel három hónapos, extrém aszály- és hőségstressz – az őszi csapadékok ellenére – valószínűsíthetően hozzájárult a virágrügyek kondíciójának romlásához, ami az idei normál-jó virágzás mellett is hordozott némi bizonytalanságot magában.
• A legnagyobb károkat kétségkívül a zöld- és pirosbimbós fenológiai stádiumban érkező április 7-8-ai, majd a kisgyümölcs állapotban beköszöntő május 10-ei fagyok okozták. Az áprilisi fagyok az almatermő területek 80-90 százalékát érintették nagyon súlyosan (mindössze a Balaton közvetlen térségét, a Kisalföldet és a Dunántúl egyes régióit kímélték meg), a május 10-ei fagyok pedig az ország észak-keleti részében okoztak – az április fagyok után még megmaradó szerény termésben – jelentős károkat. A késői, májusi fagy azért jelentett érzékeny veszteséget, mert Magyarország észak-keleti részében található az almaültetvényeink háromnegyede.
• A virágzás lezárulta után, szinte egész májusban hűvös, fényszegény – de csak kisebb mennyiségű csapadékot hozó – időjárás uralkodott, ami összességében kedvezőtlenül hatott a terméskötődésre, illetve negatív irányba befolyásolta az intenzív sejtosztódási folyamatokat – ez az időszak meghatározó a gyümölcsméret kialakulásának szempontjából.
• Júniusban gyakran alakultak ki kánikulai hullámok, amelyek ráadásul erős, kora tavasz óta tartó aszállyal, valamint magas UV-sugárzással párosultak. Ennek következtében – elsősorban az öntözetlen ültetvényeken és a homoktalajokon – további mennyiségi és minőségi kieséseket szenvedhettünk el.

agrotrend.hu / szon.hu