A klímaváltozás hatása alól a sárgabarackfák sem kivételek

A klímaváltozás veszélyezteti a sárgabarack termesztését Tádzsikisztánban, ahol több mint százezer ember megélhetése függ ettől a gyümölcstől. Az ENSZ adatai szerint a világ sárgabarackfáinak tizede található az országban, így az elvesztésük szélesebb kört érintene a gazdáknál.

A gyümölcs termelése évszázados hagyomány az országban, az enyhe telek, a késői fagyok, az olvadó gleccserek és a vízhiány azonban új és egyre nagyobb kihívásokat jelent. „Tavaly szinte sivataggá változott több helyen a talaj a vízhiány miatt. A barackfák kiszáradtak, mert nem öntözték őket” – panaszkodott az AFP francia hírügynökségnek az egyik gazda.

A Világbank szerint a sárgabarack „különösen érzékeny” a klímaváltozásra, mivel „a hőmérséklet emelkedik, a csapadékmennyiség változik, és a szélsőséges időjárási események gyakorisága növekszik”.

A sárgabarack stratégiai fontosságú

A gyümölcsöt évezredek óta termelik az országban, és Tádzsikisztán stratégiai fontosságú terméke lett – emlékeztetett internetes oldalán a FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete. Frissen és szárítva is exportálják, ez az ország egyik legfontosabb kivitelre szánt agrárterméke, és sok helyen a gazdák legfőbb bevételi forrása.

„A kajszibarack termesztése Észak-Tádzsikisztánban gazdaságilag és társadalmilag nagyon fontos. Munkahelyeket teremt, és javítja a lakosság életszínvonalát” – mondta a hírügynökségnek Muminjon Makhmajonov, az Isfara Food, egy jelentős aszaltgyümölcs-termelő cég igazgatóhelyettese.

Olyan fontos, hogy egy hatalmas szobrot is kapott az ország barackfővárosában, Iszfarában.

Egyre nagyobb gond a vízhiány

A krónikus vízhiány és az Iszfara-folyó egyre alacsonyabb vízhozama azonban mind nagyobb zavarokat okoz a növénytermesztésben. A folyó vizén három ország osztozik:

• Tádzsikisztán,
• Üzbegisztán
• és Kirgizisztán.

A gleccserek olvadása miatt azonban tavasszal évről évre kevesebb éltető vizet bocsát a gazdák rendelkezésére.

Paradox módon azonban hasonlóan súlyos gondot jelentenek a heves esőzések is, amelyek miatt a gyümölcsök töviseket növesztenek a héjukon, vagy foltosak lesznek, ami csökkenti a piaci értéküket.

Probléma az is, ha drasztikusan és gyorsan ingadozik a hőmérséklet. A tavaszi fagyok Magyarországon és a világ legnagyobb termelőjénél, Törökországban is tönkretették a termést.

Míg korábban a tádzsik gazdák azt sem tudták, mi az a kései fagy, az elmúlt húsz évben ötször-hatszor is előfordult virágzás alatt vagy után.

Nem könnyű alkalmazkodni a klímaváltozáshoz

A gazdák és a helyi hatóságok próbálnak alkalmazkodni. Intenzívebben telepítik a gyümölcsösöket, és az elmúlt öt évben mintegy 1500 hektárnyi alacsony hozamú földterületen regenerálták a talajt.

Néhányan pedig áttérnek a szilvatermesztésre, amely jobban ellenáll a változó éghajlatnak.

„A sárgabarackkal ellentétben a szilva kicsit később virágzik, és jobban tűri a meleget és a hideget, így amikor a sárgabaracktermés gyenge, akkor is tudunk aszalt szilvát exportálni” – magyarázta Makhmajonov.

Ő személy szerint vízhatékony csepegtető öntözőrendszert is telepített, de nem mindenkinek van erre lehetősége.

A mindössze havi 2656 szomonis (95 ezer forintos) átlagbér mellett azonban az alkalmazkodás egyszerre költséges és bonyolult a családi gazdálkodók számára.

agrotrend.hu / Világgazdaság