A díszkertészet szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben

A díszkertész szakma egyik nagy feladata most az, hogy megtalálják a megoldásokat az éghajlatváltozásra és a fokozódó urbanizációra.

Forrás: NAK / Komma László

A kedvezőtlen hatások ellensúlyozására adható egyik válasz a települések zöldítése, magas biológiai értékű korszerű növényanyag alkalmazásával. Éppen ezért vált a díszkertész ágazat húzó, stratégiai szakterületévé már korábban is a zöldfelület-gazdálkodás, a tevékenységét azonban nem koronázhatja siker, ha nem áll rendelkezésére változatos és klímatűrő növényanyag. A szakmai nap felvezetőjének mottója pedig mi más lehetne, mint: A dísznövénytermesztés alapja a kiváló minőségű szaporítóanyag.

Az új építésügyi szabályzás, valamint az EU környezetvédelmi előírásai – a közegészségügyi kockázatra is tekintettel – célként határozzák meg a települési zöldítés során alkalmazásra kerülő növényanyag minőségi és mennyiségi elvárásait. A zöldágazat genetikai alapjainak fejlesztése magas ökológiai értékű, stressztűrő és patogénmentes növényanyagok, valamint a termelői, felhasználói elvárásokat magasabb szinten kielégítő fajták, változatok, formák létrehozását jelenti számos technológiai elem együttes és helyes alkalmazása révén.

Adott fajta értékét a szaporítóanyag minősége és egészsége mellett a genetikai háttere határozza meg. Az a cél, hogy a városi zöldfelületek új telepítései minél nagyobb arányban magas biológiai értékű szaporítóanyagok felhasználásával létesüljenek. Az elnök Dr. Orlóci László felvetette, törekedni kellene a dísznövény szaporítóanyagok tanúsítvánnyal való ellátására, a szabványosítás rendezésére és arra, hogy minél több tesztelt szaporítóanyag váljon hozzáférhetővé a termelő faiskolák számára.

Nem odázható el az új nemesítési módszerek alkalmazása. A korszerű genetikai eljárásokkal lehet a leggyorsabban olyan stressztűrő, betegség-ellenálló növényeket nemesíteni, amelyek valóban elviselik az új környezetet, köztük a hő- és sóstresszt, a víz- és tápanyaghiányt, a légszennyezést. A hőstressz és a vízhiány együtt gátolja a növény fejlődését, lerövidíti a fenológiai fázisát és rontja az anyagcseréje hatékonyságát. A környezettudatos termesztés és felhasználás során a növényvédelem is előtérbe kerül, egyre nagyobbak a termelők és a felhasználók elvárásai.

Szinte valamennyi veszélyes károsítóval szemben ellenálló fajtákra lesz szükség. A növényvédelmi gondok kihatnak a termesztés és az alkalmazás gazdaságosságára. Az eddig alkalmazott fajták egy része ki fog szorulni a termesztésből és helyüket a növényvédelmi szempontból kisebb kockázatot jelentő fajták vehetik át.

A legtöbb településen, régióban döntően az eddig bevált, megszokott fajtákat termesztik és ültetik, ám mindenképpen érdemes megfigyelni, miként viselkednek, melyek állják meg a helyüket a változó körülmények között. Foglalkozni kell a hagyományos fajták klónszelekciójával is, velük kapcsolatban elvárás a klíma-, szárazság-, és fagytűrés, illetve a kórokozókkal szembeni nagyobb ellenálló képesség.

Különös figyelmet kell fordítani a nagy értékű, matuzsálemi kort megélt, így vélhetően elfogadható klímaválaszt adó tájegyedek nyilvántartásba vételére és reprodukciójára.

Szükségesnek nevezte az elnök olyan új dísznövényklónok és -fajták előállítását, amelyek a jelenkori kihívásoknak jobban megfelelnek. Az új fajták azonban csak akkor lehetnek sikeresek, ha a termesztésükhöz szükséges technológiai váltás is megtörténik.

A Magyar Díszfaiskolások Egyesülete és a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete által szervezett HungaroGreen 2024 Kertészeti Szakkiállítás ünnepélyes megnyitóján Rónai Gergely, az egyesület elnöke köszöntötte a negyedik alkalommal megrendezett esemény látogatóit. Emlékeztetett, hogy öt éve döntöttek a harminc évig Szombathelyen, rendezett kiállítás megújításáról és Budapest közelébe helyezéséről. Az első alkalommal a Covid-járvány miatt csak egy konferenciára kerülhetett sor, de az azt követő évek kiállításai folyamatos, stabil fejlődést mutatnak. Az idén már 92 cég kínálta termékeit, szolgáltatásait, és 10 európai országból érkeztek kiállítók.

Az Agrárminisztérium részéről Farkas Sándor miniszterhelyettes nyitotta meg a rendezvényt. Köszönetet mondott a díszkertész ágazat képviselőinek, hogy munkájukkal szerepet vállalnak a klímaváltozás hatásainak mérséklésében. A globális probléma megoldásában ugyanis bizonyítottan fontos és költséghatékony szerepük van a növényeknek.

Az ökologikus szemlélettel működő zöldfelület-gazdálkodás alapja a díszfaiskolai termelés, valamint a palántanevelés, hisz a magas esztétikai értékű és ökológiailag is sokszínű zöldfelület elképzelhetetlen évelők, valamint egy- és kétnyári növények nélkül. Ismertette, hogy Magyarországon 2023-ban 335 díszfaiskola működött, amelyek 2500 hektáron gazdálkodtak, és legalább 1500 család megélhetéséhez járultak hozzá.

A zöldterületek eddigi méltatlanul alárendelt helyzetén azáltal kívánnak változtatni, mondta a miniszterhelyettes, hogy az új építészeti törvényben előírták a tájépítész bevonását a közhasználatú építmények környezetének és zöldterületeinek kialakításához. A jogszabály bevezeti a zöldfelületi tanúsítványt is, amely a telek vagy az ingatlan ökológiai teljesítőképességét tartalmazza.

A szakterületet erősíti a zöld védjegyrendszeralkalmazása is, amely a felhasznált növényi alapanyagok ökológiai megfelelőségét és ökológiai lábnyomát minősíti.

A miniszterhelyettes kitért az ágazatot érintő kihívásokra is. Az aszályos időszakok átvészelésében óriási jelentősége van a kiültetésben alkalmazott fajták tűrőképességének. A felmelegedés hatására a Kárpát-medence éghajlata is egyre szélsőségesebb, ezért nélkülözhetetlenné válik a hazai fajtanemesítés, valamint génmegőrzés. A hazai flórára alapozott növényszelekcióval azoknak a fajtáknak a létrejöttét kell segíteni, amelyek növelik a hazai és az Európában is alkalmazható választékot.

Ezzel kapcsolatban megemlítette a kiemelkedő hazai nemesítőket és eredményeiket: Barabits Elemért, akinek a növényfajtái egész Európában keresettek, Dr. Józsa Miklós világszínvonalú díszcserjéit, Dr. Kováts Zoltán egynyárivirág- és Márk Gergely rózsafajtáit.

Elmondta, hogy a piacszervezési intézkedés kiterjesztése előrelépést fog jelenteni az MDSZSZ munkájában Egyre színvonalasabb termékekkel vonulnak fel a kiállítók. A fejlődés irányának nevezte a jó minőségű és szabványos növényanyag előállítását, a törzsültetvények és génbankok fenntartását, amelyek nélkülözhetetlenek a genetikai alapok fejlesztéséhez.

Mindezeket felismerve, Magyarország kormánya kiemelten ösztönzi az innovatív megoldások alkalmazását és az üzemek technikai színvonalának emelését annak érdekében, hogy a kihívások leküzdéséhez megfelelő minőségű és mennyiségű árualap álljon rendelkezésre.

Ezt bizonyítják a közös agrárpolitika (KAP) forrásaiból és hazai kiegészítéssel megjelenő üzemfejlesztési, innovációs, öntözésfejlesztési, génmegőrzési pályázati felhívások. Farkas Sándor hangsúlyozta továbbá, hogy a teljes dísznövényes szakma, ezen belül a zöldfelület-gazdálkodás jövője is a minél erősebb együttműködésben rejlik. Ezt az összefogó szerepet tölti be a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete (MDSZSZ). Reményét fejezte ki, hogy a szakma hazai ernyőszervezetének munkájában előrelépést jelent az a májusban megjelent miniszteri rendelet, amely az MDSZSZ piacszervezési intézkedésének kiterjesztésével létrehozta az ágazati marketing- és innovációs alapot, amelyhez árbevétele arányában minden piaci szereplő köteles hozzájárulni.

Az ágazat szép eredményeire, jó gyakorlatára a szakma minden képviselője méltán büszke lehet, mondta. Kívánta, hogy ezt az érzést erősítse a HungaroGreen 2024 kiállítás, ahol a legnagyobb hazai vállalkozások és több külföldi piaci szereplő is megjelent. Dr. Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke arról beszélt, hogy „ránk törte az ajtót” az elmúlt években sokszor említett zöld fordulat. Nehéz ökológiai és klimatikus helyzetekre a múltban már volt példa, de a jelenlegi generáció még nem találkozott a mostanihoz hasonlóval.

Megoldást, lehetőséget kell keresni, hogyan lehet ebből jól kijönni a szakterületeknek. Egyik lehetőség az értékes növényi alapokhoz, a genetikai értékeinkhez visszanyúlni és azokra támaszkodva építkezni. Hozzátette még, hogy a faiskolai termesztés nagy hagyományokkal rendelkezik, szakemberei keresik az újat, az együttműködést, a piacokat.

A Nemzetközi Kertészeti Szakkiállítás megnyitóját követően szakmai előadások vették kezdetét, és a következő témákban hallhattunk értékes, szakmai iránymutató előadásokat. Dr. Orlóci László a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke előadásában – A dísznövénytermesztés alapja a kiváló minőségű szaporítóanyag címmel. Aztán a generációváltás témakörében a Hogyan alapítsunk és működtessünk faiskolát családi vállalkozásban – Lantos András a Lantos faiskola ügyvezető- tulajdonos előadásában. Növényvédelmi témában hallhattuk a következő előadást az Agrokémia alapelvei címmel Both Gyula előadásában, aki talán a legnagyobb gyakorlati tapasztalattal bíró dísznövényvédős szakemberünk.  Természetesen a növény alkalmazás sem maradhatott ki a programból; Fenntarthatóság és esztétika – az évelő növények alkalmazásának kihívásai címmel Józsa Katalin az Innoflora Kertészet tulajdonos vezetője tartott érdekfeszítő előadást. Volt kitől örökölni szenvedélyes növényszeretetét és képességét ez irányban, édesapja a néhai Dr. Józsa Miklós a hazai díszfaiskolai ágazat egyik legnagyobb szaktekintélye volt.

További témákban hallhattunk még előadásokat, úgy, mint Klímafák szerepe a városfásításban, Természet- alapú megoldások Szent György- hegyi Bioborászat csapadékvíz menedzsment, Fák Terézvárosban, Rózsakertek reneszánsza, végül a Központban a kereskedelem – pódium beszélgetéssel zárult a szakmai nap programja.

A kiállítás második napja a nagyközönségnek szólt, ahol mindenkinek lehetősége volt a legjelentősebb díszfaiskolai vállalkozások és háttér cégek termékeit megtekinteni.

A kétnapos rendezvény konklúziója, hogy a díszfaiskolai és zöldfelület gazdálkodási ágazat, kéz a kézben járnak, egymással szimbiózisban élnek, ezáltal a kertészeti termesztés legösszetettebb ágazata, és tevékenységükkel napjaink egyik legégetőbb problémájának a klímaváltozás mérséklésének egyik legfontosabb képviselői.

agrotrend.hu / NAK / Komma László